2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről

 

Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A tőke országok közötti gyors, szabad mozgása, a nemzetgazdaságok nemzetközivé válása, a technikai fejlődés felgyorsulása következtében hazánk számára is egyre növekvő jelentőségűvé válik a tőke személyi feltételeinek fejlesztése. Egy-egy ország lakossága a tőke nézőpontjából mint humán erőforrás jelenik meg, és a képzés egyre inkább úgy fogható fel, mint a befektetés, az emberi erőforrásba történő beruházás egy formája. Ennek a felismerésnek a valóra válását szolgálja az életen át ívelő képzés gondolata, amelyet a fejlett európai országok is hosszú távú versenyképességük zálogaként kezelnek. A gazdaság követelménye az egyén számára a változásokhoz való alkalmazkodás kényszereként jelenik meg: korunkban a munkavállalókkal szembeni egyre fontosabb elvárás a tanulási képesség és a készség a tanulásra, az új és gyorsulóan megújuló technika elsajátításának, valamint az életvezetés változtatásának képessége. Ez az alapja annak is, hogy a gyorsan változó gazdaságban a felnőtt folyamatosan megőrizhesse vagy javíthassa munkavállalói pozícióját.
A felnőttképzés lehetőséget biztosít arra, hogy a közoktatási rendszer, az iskolai rendszerű szakképzés és a felsőoktatás eredményeire alapozva a felnőttek - amikor változó élethelyzetük azt szükségessé teszi vagy érdeklődésük miatt tanulni van kedvük - azt megtehessék. A törvény rendszerezi és anyagilag támogatja egy olyan egységes felnőttképzési ágazat kialakulását, amelyben lehetővé válik az egész életen át tartó tanulás megvalósulása: a fiatal korban kialakult készségekre, motivációkra építve a felnőtt megtalálhassa az igényének, érdeklődésének megfelelő tanulási formát, módszert, a képzésbe rugalmasan bekapcsolódhasson, tanulásra vonatkozó döntéséhez tanácsot, információt kapjon.
A törvény a felnőttképzés szociológiai, szakmapolitikai definíciós keretei között, az Európai Unióban kialakult állásfoglalások figyelembe vételével jelöli ki a törvény által szabályozni kívánt személyi, illetve tárgyi kört a képzés-oktatás ágazati intézményrendszeréből. Az iskolarendszeren kívüli képzésből az állam által elismert szakképesítést nyújtó „szabályozott" képzéseket és a „nem szabályozott", állam által elismert képesítést nem nyújtó képzések feltételrendszerét és állami finanszírozásának feltételeit szabályozza. A törvény a felsőoktatási jogviszony alapján folytatott, de a felsőoktatás finanszírozási rendszerében nem támogatott képzésekre új támogatási módszert vezet be. A törvény figyelembe veszi az iskolarendszeren kívüli szakképzés jelenlegi rendszerét, nyilvántartási rendszert intézményesít a hazai felnőttképzés átláthatósága és statisztikai mérhetősége, valamint a minőségbiztosítás technikai minimumainak biztosítása érdekében, megteremti az EU támogatások befogadásához szükséges adminisztratív hátteret, továbbá a felnőttképzés akkreditálásához köti a felnőtt képzésének állami támogatását.

1. § Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya deklarálja az oktatáshoz, a tanuláshoz való jogot. A törvény csak azokat a területeit szabályozza a tágabb értelemben vett felnőttképzésnek, amelyhez kapcsolódóan, elsődlegesen az állami támogatáson keresztül, másodlagosan a fogyasztóvédelem garanciáinak kialakításával az alkotmányos állampolgári jogok gyakorlását segíti elő. A törvény ennek megfelelően az alkotmányos alapjogoknak csak a törvényben szabályozott keretek között nyújt biztosítékokat, a felnőttképzésnek a törvény hatályán kívül eső területeivel kapcsolatban a képzéshez való hozzáférést nem garantálja.
2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.
(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A felnőttképzési törvény kerettörvény, amely kiegészítő jelleggel viszonyul a hatályban lévő oktatási szaktörvényekhez. A törvény által szabályozott intézményrendszer érintkezik a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás szabályozott intézményeivel. A törvényi koherencia fenntartása és a törvény értelmezésének elősegítése indokolja, hogy a törvény e §-ban hangsúlyozza a hatályban lévő szaktörvények jelentőségét a felnőttképzés intézményrendszerében és a törvény alkalmazásában.
3. § (1) A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a
- közoktatási intézményekre,
- szakképző intézményekre,
- felsőoktatási intézményekre,
- közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá
- egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira,
- Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetekre, személyekre.
A tanulás folyamatos és egyetemes hozzáférhetőségének biztosításával a felnőttképzés intézményrendszerét képessé kell tenni az Európában végbemenő gazdasági és társadalmi folyamatok, a tudásalapú gazdaságra és társadalomra történő áttérés új kihívásainak megfelelően a felnőttek átfogó, egész életen át tartó szakmai fejlődésének biztosítására. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felnőttképzés rendszerének fejlesztését összhangba kell hozni a nemzeti fejlesztési terv célkitűzéseivel, amely a gazdaság versenyképességének erősítése érdekében célul tűzte ki a foglalkoztathatóság szintjének emelését és a humánerőforrás fejlesztését. A fenti célkitűzések megvalósítására a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) módosítását tartalmazó törvény
- új feladatokat állapít meg a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok mint a felnőttképzés állami bázisintézményei számára,
- a felnőttképzés ágazati irányításának változására tekintettel változtat a felnőttképzés intézményi hátterén,
- bevezeti a nem megfelelő módon végzett felnőttképzési tevékenység szankcionálását,
- megteremti az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) jogorvoslati rendszerének és a felnőttképzési akkreditációhoz fűződő jogorvoslatnak az összhangját,
- a jogbiztonság megteremtése érdekében felhatalmazást ad az intézmény- és programakkreditáció eljárásrendjének és követelményrendszerének miniszteri rendeleti szinten történő szabályozására.
A módosítás a törvény hatályát kiterjeszti a nemzetközi szerződések alapján a Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató intézményekre annak érdekében, hogy a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelhessenek.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
(3)
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha
a) az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy
b) az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.
A törvény személyi hatálya kiterjed arra a felnőttre, aki felnőttképzésben vesz részt, vagy felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást vesz igénybe. Felnőttnek kell tekinteni azt aki a magyar jog szerint nagykorú és tankötelezettségét már teljesítette. Ugyanakkor a törvény hatálya nem terjed ki a közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló felnőttre és a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló felnőttekre, kivéve a törvény IV., V. és VI. részét, amely kiterjed arra a felnőttre is, aki felsőoktatási intézmény hallgatója, de állami támogatásban nem részesül.
A törvény felsorolja azokat a jogalanyokat, amelyek felnőttképzést folytathatnak. A közoktatási-, a szakképző- és a felsőoktatási intézmények kiemelésével a törvény hangsúlyozza, hogy az elsősorban iskolarendszerű képzést végző intézmények is folytathatnak a törvény értelmében felnőttképzést, de a törvény hatálya kiterjed az iskolarendszeren kívüli felnőttképzést végző egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezeknek azon társulásaira, amelyek felnőttképzés folytatására jöttek létre.
A törvény meghatározza a szabályozás tárgyát is, vagyis a felnőttképzési tevékenységet. A felnőttképzési tevékenység három kritérium fennállását igényli. A képzés iskolarendszeren kívüli képzés, vagyis a képző intézménnyel az ott tanulók nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, hanem a törvény hatálya alá tartozó képzési jogviszony jön létre a képzésben részt vevő személy és a képzést végző szervezet között. A képzés rendszeresen végzett tevékenység, vagyis nem eseti, egyedi, hanem egy éven belül ismétlődően végzett vagy legalább 30 napon keresztül folyamatosan végzett tevékenység. Célja szerint a képzés szakmai, nyelvi vagy általános képzés.
A három feltétel együttes fennállása esetén felnőttképzési tevékenység folytatásáról van szó.
Felnőttképzési tevékenységnek minősül a felnőttképzési szolgáltatás is, amely a képzési tevékenységhez kapcsolódva, azt kiegészítve, illetve önállóan is, konkrét képzési tevékenység nélkül, de a felnőttképzéssel összefüggésben nyújtható.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok képzésére (felsőfokú szakirányú szakképzés), továbbképzésére - beleértve más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szakirányú szakképzését és továbbképzését is -, valamint
b) az alap- és középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők - külön jogszabály alapján kötelező - továbbképzésére.
A Kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT), annak operatív programjai (Társadalmi megújulás - TÁMOP -, Társadalmi infrastruktúra - TIOP - operatív programok), és az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok szükségessé teszik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.), a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) módosítását.
A szak- és felnőttképzési reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumokban a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében legfontosabb elemként a szakképző intézmények és a fenntartói döntések integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző központok (TISZK) új koncepciója, a szakképzési kapacitásszabályozás törvényi hátterének megteremtése, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés rendszerének kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere szerepel.
A jogalkalmazásban értelmezési problémát okozott, hogy milyen típusú oktatási tevékenységet kell felnőttképzési tevékenységnek tekinteni. A módosítás a felnőttképzési tevékenység meghatározásának pontosítását szolgálja annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy nem minősül felnőttképzési tevékenységnek - így felnőttképzési szerződést sem kell kötni - például, ha nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmény megbízása alapján valamely személy, vagy szervezet csak óraadóként vesz részt a képzés lebonyolításában, vagy csak képzési modulok egy részét tanítja, illetőleg ha egy tanár különóra keretében felkészítő, felzárkóztató oktatási tevékenységet végez.
A törvény továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott egyes felsőfokú szakirányú szakképzések, továbbképzések, illetve az alap- és középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők - külön jogszabály alapján kötelező - továbbképzésének körét kivonja a törvény hatálya alól, tekintettel arra, hogy e képzésekre speciális, az egészségügyért felelős miniszter szabályozási kompetenciájába tartozó jogszabályok vonatkoznak.
3/A. §
3/B. § A közoktatási intézmény felnőttképzési tevékenységéből származó nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási intézményben tanulók díjazására nem használható fel.

A felnőttképzés irányítása

4. § (1) A Kormány a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős szervet rendeletben jelöli ki.
(2) A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg
A törvény a Kormánynak ad felhatalmazást a felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenységére, a képzés szakmai és infrastrukturális színvonalára, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételeire, illetve képzési programjára vonatkozó akkreditációs követelmények meghatározására. Szintén a Kormánynak ad felhatalmazást a törvény a felnőttképzés normatív támogatási rendszerének részletes kidolgozására. A kormányrendeleti szintre történő delegálást az akkreditáció esetében az akkreditációnak az állami támogatás rendszerében betöltött jelentős szerepe, továbbá az ágazat-közi szakmai szempontok indokolták.
a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának;
b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek
szabályait.
(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg:
a) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait;
b) az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait;
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 143/2002. (VI. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint az emberierőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai keretében a miniszter irányítja a felnőttképzést. A kormányzati struktúrához való igazítás érdekében vált szükségessé a törvényben a felnőttképzés ágazati irányításának felelőseként az oktatási miniszter helyett a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert megjelölni. A törvény egyben felhatalmazást is ad a miniszternek az akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályainak rendeletben történő megállapítására.
c) a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályait.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács
5. § A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. A Tanács összetételét, feladatait külön jogszabály határozza meg.
A jelenlegi szabályozás szerint az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete és a képzési alaprész tekintetében külön működik a miniszter döntés-előkészítő, javaslattevő testületeként az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács. Két önálló tanács fenntartása nem indokolt, különös figyelemmel arra, hogy e törvénymódosításban az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete és a képzési alaprész összevonásra kerül.
Az új összevont tanács feladatai az Szht.-ban kerülnek szabályozásra. A módosítás arra irányul, hogy az új tanács a felnőttképzési törvényben is nevesítésre kerüljön.
6. §

Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet

7. § Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
Az összevont intézmény jogszabályban történő megjelenítésére - a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény végrehajtásához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló kormány-előterjesztésre való tekintettel - az Szt.-ben kerül sor, de mivel felnőttképzéssel összefüggő feladatokat is ellát indokolt, hogy az intézet az Fktv.-ben is nevesítésre kerüljön.

A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása

8. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. E törvény 29. §-ának 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény egyszerűsített nyilvántartásával kapcsolatos eljárás szabályait a miniszter rendelete határozza meg.
(2) A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes.
(3)
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az állami foglalkoztatási szerv vezeti. A minisztérium a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét honlapján közzéteszi.
(5) Az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki.
(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:
a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét, vezetőjének nevét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét,
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában - a székhely feltüntetése mellett - indokolt szerepeltetni azon telephelyek megnevezését (tekintettel a felnőttképzést folytató intézmények szerteágazó tevékenységére és struktúrájára), ahol a szóban forgó intézmény ténylegesen felnőttképzést folytat. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában indokolt feltüntetni továbbá az intézmény vezetőjének nevét is.
b) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,
c) a nyilvántartásba vételi számot,
d) a nyilvántartásba vétel időpontját,
e) a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét [9. § (5)],
f) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3. § (2) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,
g) nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését, valamint azt, hogy a képzés milyen szintű nyelvtudás megszerzésére irányul,
h) az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot,
i) szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését,
j) államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésre való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését,
k) az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát,
l) a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás felfüggesztésének időpontját és okát.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.
(3) A nyilvántartásba vételi eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4) A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - másolatot készíthet.
(5) A felnőttképzési intézmény jogszabályban előírt módon nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára.
A törvény hatálya alá tartozó jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. A felsőoktatási intézmények, amennyiben a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek, tevékenységük nyilvántartásba vétel nélkül felnőttképzésnek tekintendő. A nyilvántartásba vételt, mint felnőttképzési tevékenység folytatásának alapvető törvényi feltételét indokolják az iskolarendszeren kívüli szakképzés jelenlegi rendszere, hagyományai, a hazai felnőttképzés átláthatósága és statisztikai mérhetősége, a minőségbiztosítás technikai minimumainak biztosításához fűződő érdek és az EU támogatások befogadásához szükséges adminisztratív háttér megteremtésének fontossága.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont vezeti. Az OKÉV nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A nyilvántartásba vétel feltételeit az oktatási miniszter rendelete határozza meg a nyilvántartásba vétel indokainak és céljának megfelelően. Az OKÉV a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki.
A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetve a nyilvántartásból törlő határozattal kapcsolatos jogorvoslat elbírálására az Oktatási Minisztérium kap hatáskört. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása olyan adatokat tartalmaz, amelyek a felnőttképzést folytató intézmény szakirányú tevékenységének átláthatóságához szükséges részletességgel informálják a nyilvánosságot. A nyilvántartás rendszerének céljait szolgálják, hogy a nyilvántartás tartalmazza többek között a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, a nyilvántartásba vételi számot, a nyilvántartásba vétel időpontját, a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a célját, illetve a kapcsolódó szolgáltatás formáját, nyelvi képzés esetén azt, hogy képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését, az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot, szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését, államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésére való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését és az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát.
A fogyasztóvédelem garantálása a célja azon előírásnak, amely szerint a felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány, stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.
A nyilvántartásba vételi eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartási jegyzéke nyilvános, azt évente az OKÉV megjelenteti. A nyilvántartás adatait és a mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból - igazgatási-szolgáltatási díj ellenében - másolatot kérhet.
A nyilvántartásba vett intézmények statisztikai áttekinthetőségét, valamint a nyilvántartás formalizmusát csökkentő szabály szerint a felnőttképzési intézmény jogszabályban előírt módon nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára. A beszámoló tartalmi kritériumait külön jogszabály tartalmazza.

A felnőttképzési intézmények ellenőrzése

10. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény
a) nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett-e, így különösen
aa) szerepel-e a nyilvántartásban,
ab) a valóságnak megfelelnek-e a nyilvántartásban szereplő adatok,
ac) eleget tesz-e a 9. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének,
ad) fennállnak-e továbbra is a nyilvántartásba vétel feltételei,
ae) eleget tett-e a külön jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettségének,
b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy
ba) rendelkezik-e az e törvénynek megfelelő képzési tervvel, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő képzések esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő képzési programmal, és képzéseit ezeknek megfelelően folytatja-e,
bb) rendelkezik-e a képzések - képzési programnak megfelelő - lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdés szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,
bd) vezeti-e megfelelően a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,
be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatók, valamint a ba) pontban meghatározott dokumentumokhoz való hozzáférést,
bf) biztosítja-e - a 17. § (2) bekezdés alapján - az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának, illetve folyamatának egyénre szabott alakításában,
bg) az általa meghirdetett, szervezett, illetve folytatott képzés - a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - szerepel-e a nyilvántartásban,
bh) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.
(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az ellenőrzés időpontjában szerepel a nyilvántartásban, de korábban a felnőttképzési tevékenységét nyilvántartásba vétel nélkül folytatta, az intézménnyel szemben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az ellenőrzés időpontjában nem szerepel a nyilvántartásban - és így tevékenységét jogellenesen végzi -, az intézményt eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézmény a jogellenes tevékenység észlelésétől számított két évig nyilvántartásra vonatkozó kérelmet nem nyújthat be.
A törvény a munkaügyi központok (állami foglalkoztatási szerv) ellenőrzési jogköre kereteinek pontos meghatározására irányul azáltal, hogy egyértelműen felsorolja, hogy az intézmény nyilvántartásba vételi kötelezettségének teljesítése, illetve jogszerű működésének ellenőrzése során mit kell vizsgálnia.
A módosítás a törvény megszegőjével szemben az eddiginél súlyosabb szankciókat helyez kilátásba. Ennek indoka az, hogy az eddigi törvényi előírások nem bírtak kellő visszatartó erővel. A nyilvántartásba vétel nélkül folytatott felnőttképzés alapvető törvénysértés, melynek esetében az eddigi ötvenezer forintos büntetési tétel nem áll arányban a törvénysértés súlyával, és elkövetőjét egyáltalán nem ösztönzi a jogsértő magatartás megszüntetésére. Ezért - az eddigi maximális pénzbüntetés összegének alapulvételével a kötelező havi minimálbér megfelelő szorzataként meghatározott - emelt összegű pénzbüntetés alkalmazza, kiegészítve a felnőttképzési tevékenységtől két évre történő azonnali eltiltással.
(4) Az eltiltást kimondó határozatot a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni.
(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv - a Ket. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a minisztérium által vezetett országos felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően - a (2) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet szerinti havi minimálbér másfélszeresétől hét és félszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.
(6) Az állami foglalkoztatási szerv a 10. § (1) bekezdésének bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara - külön jogszabályban meghatározottak szerint történő - bevonásával látja el.
A módosítás az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogkörét kiterjeszti annak vizsgálatára is, hogy a képző intézmény által szervezett képzések szerepelnek-e a nyilvántartásban, továbbá OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésére vonatkozóan. Az iskolai rendszerű szakképzés szabályozásával összhangban a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésében a területileg illetékes gazdasági kamarák is szerepet kapnak. A gyakorlati foglalkozás további szabályai az Fktv. felhatalmazása alapján kiadásra kerülő miniszteri rendeletben kerülnek rögzítésre.
A módosítás továbbá a törvény megszegőjével szemben az eddiginél súlyosabb szankciókat helyez kilátásba. A felnőttképzési intézmények jogkövető magatartásra való erőteljesebb ösztönzése érdekében az állami foglalkoztatási szerv által jogszabálysértés esetén jelenleg kiszabható bírság összegének alsó és felső határának növelését tartalmazza a módosítás, kiegészítve az ismételt jogszabálysértés esetén alkalmazandó felnőttképzési tevékenységtől történő egyéves eltiltással.
(7) A bírság kiszabására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(8) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.
(9) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési tevékenységére a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
10/A. § A felnőttképzési intézménynek a képzésben részt vevő felnőttel megkötött felnőttképzési szerződésben vállalt képzés teljesítésével összefüggésben az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie:
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,
b) a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához - a résztvevő oldaláról - szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,
c) a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy eredeti példányát,
f) a 28. § (2) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.
Az egyes felnőttképzési intézmények gyakran hiányosan, illetve igen eltérő tartalmú és formájú dokumentumokat vezetnek a képzéseikről, mivel ezek körét a törvény nem határozza meg. Ebből adódóan, illetve a felnőttképzési intézmények jogszerű működése ellenőrzésének elősegítése érdekében szükséges taxatíve felsorolni, hogy a képzést szervező, lebonyolító intézménynek az adott képzéssel összefüggésben milyen igazoló dokumentumokat kell vezetnie, illetve - a támogatásokra vonatkozó más jogszabályokra való tekintettel - öt évig őriznie.
11. §

A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja

12. § (1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. Az intézményi akkreditáció célja - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.
(2) A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.
(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint a 14. §-ban szereplő, a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
(4) A felnőttképzést folytató intézményakkreditációja négy év elteltével érvényét veszti.
(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez kell benyújtania.
(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények - külön jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti felsőoktatási intézmények számára - akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül - intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.
(7)
(8)
(9) A FAT a közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - szakképző intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le. Az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló egyéb esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
A felnőttképzési törvény eddig nem fogalmazta meg az intézmény-akkreditáció célját, így a képzéseket igénybe vevők számára nem volt teljesen egyértelmű, hogy miért kedvező, ha akkreditált intézményben tanulnak.
Az akkreditáció céljának pontos meghatározása fontos az akkreditációt kérelmező intézményeknek és a felnőttképzést, mint szolgáltatást igénybe vevőknek egyaránt. A megfogalmazás rámutat arra, hogy az akkreditált intézményeknek meg kell felelniük a velük szemben támasztott magasabb elvárásoknak.
A törvény befolyásolja a felnőttképzési piac szereplőinek magatartását, és a szolgáltatások iránt érdeklődőket a minőségi képzést nyújtó intézmények, és programok igénybevételére ösztönözik.
A törvény lehetőséget teremt arra, hogy az iskolák egyszerűsített akkreditációs eljárás lefolytatásával, egyszerűbb feltételek alapján, jussanak intézmény-akkreditációhoz tekintettel a szakképző iskolák személyi és tárgyi feltételére. Ezáltal a felnőttképzésben való részvétellel fejleszthetik képzési profiljukat, többletforrásokhoz juthassanak. A szakképző iskolák felnőttképzési tevékenysége jelentős, mivel nem egyszer speciális és hiánypótló képzést folytatatnak. A felnőttképzés egyúttal elősegíti az iskolák fejlődését is, mivel közvetlenül érezhetik a képzési piac, ezen keresztül a munkaerőpiac igényeit.
(10) Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni.
A törvény szerint a felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az NFI-hez kell benyújtania. A törvény újraszabályozza a más törvény felhatalmazása alapján akkreditált intézmények bejelentési kötelezettségét az NFI-hez a jelenlegi bonyolult szabályozás egyértelművé tétele, valamint a módosított Ftv. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében.
A törvény az intézményakkreditációra felkészülés céljából törvényi szintre emeli a feltételes akkreditáció kiadásának lehetőségét, valamint az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás részletes szabályainak megállapítását külön jogszabályra bízza.
A Felnőttképzési Akkreditáló Testület
13. § (1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről annak az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez történő megérkezése napjától számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni.
(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén - az erre okot adó körülmény feltárásától számított - egy évig a felnőttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.
(3) A FAT független szakmai testület.
(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter kéri fel - az elnök kivételével - hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül felkért személyekből áll.
(5) A FAT tagjainak névsorát a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(6) A FAT elnökét - a tagok közül - a miniszter kéri fel négyéves időtartamra.
A képző intézmények tevékenységének lényege a képzési programok megvalósítása. Az intézményi akkreditáció követelményei között azonban eddig csak közvetett módon szerepelt e programok megvalósításának minősége. Ezért a törvény az intézmény akkreditáció megszerzésének további alapfeltételeként határozza meg, hogy az intézmény legalább egy akkreditált képzési programot valósítson meg, és rendelkezzen annak teljes dokumentációjával.
A kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változások, minisztériumok összevonása miatt indokolt a FAT átalakítása, költséghatékonyság szempontjából létszámának csökkentése 15 főre. A FAT összetételét oly módon indokolt változtatni, hogy a szaktárcák részvétele helyett, a gazdaság szereplőinek (munkaadók, munkavállalók) bevonása erősödjön, a Testület szakmai függetlensége növekedjen.
A 2002. óta működő akkreditációs rendszer tapasztalatai alapján indokolt a tagok felkérésének két évről három évre történő módosítása a FAT elnökének három évről négy évre történő felkérése mellett, hogy a Testület stabil működése és irányítása biztosítva legyen.
(7) A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB)  határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja az MFAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét.
(8) A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett.
A felnőttképzési akkreditációhoz fűződő jogorvoslati rendszert össze kell hangolni az Áe. szabályaival, valamint a közigazgatás továbbfejlesztésének 2001-2002. évekre szóló kormányzati feladattervéről rendelkező 1057/2001. (VI. 21.) Korm. határozattal. A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjáról továbbra is a FAT dönt. Határozata ellen azonban nem törvényességi felügyeleti intézkedés kezdeményezésének, hanem az Áe. szerinti jogorvoslatnak van helye. A törvény a FAT határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez telepíti.
Szakmai tanácsadó testület
14. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre.
(2) A szakmai tanácsadó testület legalább 3 főből áll, melynek összetételét a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.
(3) A szakmai tanácsadó testület feladatai:
a) jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját,
A törvény egyrészt a szakmai tanácsadó testület indokolatlanul magas létszámának csökkentését tartalmazza, másrészt az Fktv. 12. § (3) bekezdésével teremti meg az összhangot.
b) közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában,
c) segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását.
(4) A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg.
A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében - az általa folytatott képzés szakirányai szerint - szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre. A testület működtetése az akkreditáció feltétele. A főszabályként jogot, lehetőséget megfogalmazó rendelkezés célja a nyilvántartásba vett intézmények ösztönzése a képzés, a szakmai munka minőségének fejlesztéséhez segítséget nyújtó tanácsadó testület működtetésére. Garanciális szabály, hogy a testület tagjai az intézmény dolgozói, a szakiránynak megfelelő szakmai szövetségek, továbbá az általa képzetteket foglalkoztató vállalkozások képviselői közül kerülhetnek ki. A felnőttképzést folytató intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladhatja meg az 1/3-ot. Az összetétel szabályozását az akkreditáció követelményei indokolják.

Az éves képzési terv

15. § (1) Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját.
(2) Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni.
A törvény éves képzési terv elkészítését írja elő az intézmény akkreditációjának feltételeként. Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. Az éves képzési terv átláthatóbbá teszi az intézmény működését, alaposabb képet ad a képzés színvonaláról és segíti az akkreditációs követelményeknek való megfelelésről szóló döntés megalapozottságát. Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni.

 A képzési program tartalma és akkreditációja

16. § (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.
(2) A képzési program tartalmazza:
a) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
c) a tervezett képzési időt,
d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),
e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
f) a maximális csoportlétszámot,
g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
(3) Az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű.
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek felépítése a jövőben moduláris lesz, melynek jelentősége abban áll, hogy idő és költségtakarékossá válhat új szakképesítések, illetve a gazdaság igényéhez illeszkedő kompetenciák megszerzése. Mindezek indokolják, hogy a felnőttképzési program is moduláris felépítésű legyen annak érdekében, hogy a már megszerzett tudás, kompetencia beszámíthatósága érvényre jusson, a képzési program felépítése, tartalma is tükrözze a követelményrendszer modularitását, és ezzel is biztosítva legyen a szakmák közötti átjárhatóság.
17. § (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.
(2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.
18. § A felnőttek képzése nyitott képzés, illetve távoktatás formájában is megszervezhető.
A törvény a felnőttképzés minőségbiztosításának legalapvetőbb kritériumainak szabályozására is törekszik. Ennek érdekében generális feltételként írja elő, hogy felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. E feltétel különösen az állam által elismert szakképesítést nem adó szakmai célú és általános képzések, valamint a nyelvi képzések esetében jelentenek feladatot a nyilvántartásba vett intézmények számára. A képzési programot a törvény a program tartalma szerint definiálja. A programnak tartalmaznia kell: a képzés során megszerezhető kompetenciát, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás, stb.), a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a maximális csoportlétszámot, a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. A képzési program számot ad a működés legfontosabb jellemzőiről, átláthatóvá teszi a képzést az érdekeltek számára. A képzési program a működés törvényi feltétele, hiánya a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos joghátrányt vonhat maga után.
A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A törvény a képzés minőségének és a fogyasztók védelmének biztosítása érdekében komoly felkészültséget vár el a nyilvántartásba vett intézményektől, amelyek a törvény szerint a képzésre jelentkező felnőtt kérésére kötelesek biztosítani a felnőtt tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet kötelesek értékelni, és a felnőttet a tudásának megfelelő szintre beosztani.
A törvény a képzési módszerek fejlődéséhez igazodva határozza meg a nyitott képzés, illetve távoktatás módszertani jegyeit, amelyek a támogatási gyakorlat és a jogalkalmazás számára adnak szilárd támpontokat.
19. § (1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A programakkreditáció célja, hogy - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - a képzési program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelmények szerint történő elsajátítását.
Az Fktv. eddig nem fogalmazta meg a program-akkreditáció célját, így a képzéseket igénybe vevők számára nem volt teljesen egyértelmű, hogy miért kedvező, ha akkreditált program alapján tanulnak.
(2) A programakkreditáció érvényességének időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(3) A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(4)
(5) Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
Az intézményakkreditáció érvényességi idejének megállapítását a jelenleg hatályos Fktv. tartalmazza, a programakkreditáció érvényességi idejét viszont alacsonyabb szintű jogszabály állapítja meg. Miután mind az intézményakkreditáció, mind a programakkreditáció a képzést folytató intézményeket érintő alapvető kérdés, ezért a programakkreditáció érvényességi idejét is törvényi szinten indokolt rendezni. Tekintve, hogy az akkreditációs ügyekben az NFI végzi a FAT döntésének előkészítését, a más törvény alapján akkreditált programokat is az NFI-hez kell bejelenteni. A törvény ennek megfelelően a bejelentési kötelezettség NFI felé történő teljesítését írja elő annak kihangsúlyozása mellett, hogy a FAT a bejelentés alapján külön eljárás nélkül adja ki a programakkreditációs tanúsítványt. A törvény a 9. §-hoz fűzött indokolásban kifejtettek szerint megteremti az Fktv. és az Ftv. közötti összhangot.
(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzési programok, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzési programok - külön jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzékben feltüntetett képzési programokra vonatkozóan - akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül - programakkreditációs tanúsítványt ad ki.

A felnőttképzési szerződés

20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.
(2) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)-j) pontjaiban meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,
c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,
d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,
f) a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
g) a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
h) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén
ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint
A módosítás a felnőttképzési szerződés tartalmi elemeinek több irányú kiegészítésére irányul.
A képzésben résztvevő érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a felnőttképzési szerződésben az általa elvégezni kívánt képzésre vonatkozó minden információ megjelenjen, ezért a felnőttképzési intézmények nyilvántartásában a képzésre vonatkozóan szereplő adatokat, illetve általános, és nem az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén az elsajátítható ismeretekre vonatkozó adatokat, továbbá a gyakorlati foglalkozásra vonatkozó alapvető információkat is szükségesnek tartjuk megjeleníteni a felnőttképzési szerződésben.
Tekintettel arra, hogy nemzeti, illetve európai uniós forrás terhére kizárólag akkreditált felnőttképzési intézmények támogathatóak, a képzésben résztvevő érdekében szükséges rögzíteni, hogy a támogatott intézménynek ezt a feltételt a támogatás teljes időtartam alatt biztosítania kell.
i) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,
j) mindazt, amit más kormányrendelet előír.
(3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak alapján a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is - a polgári jog általános szabályai szerint - szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.
A szakképzés és a felnőttképzés egységes irányítása szükségtelenné teszi, hogy az iskolarendszeren kívüli képzésben kétféle képzési szerződés - egyrészt a szakképzést folytató intézmények által kötendő „képzési szerződés", másrészt a felnőttképzést folytató intézmények által kötendő „felnőttképzési szerződés" - alkalmazását írják elő a képző intézmények számára. Mivel az iskolarendszeren kívüli képzést - így a szakképzést is - a felnőttképzést folytató intézmények valósítják meg, egységesen „felnőttképzési szerződés" megkötésére kerül sor, melynek tartalmát a korábbi két szerződésfajta tartalmának összevetése és egységesítése, és a gyakorlati tapasztalatok alapján történő kiegészítése alapján célszerű meghatározni.

A támogatások általános szabályai

21. § (1) A felnőttképzést az állam a 22-27. §-okban foglaltak szerint támogatja.
A korábban hatályos rendelkezés a törvény szerinti felnőttképzési támogatások igénybevételét kizárólag magyar állampolgárok számára tette lehetővé, amely az EU-csatlakozás után már nem lenne összhangban az uniós direktívákkal. Ezért indokolt az állampolgárságra való utalás törlése a törvényből.
(2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai:
a) a központi költségvetés,
b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,
c) az MPA foglalkoztatási és képzési alaprészei,
d)
(3) A (2) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely
a) a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított, érvényes intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és
b) a külön jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a 29. § 13. pontjában meghatározott belső képzések támogatása esetében nem alkalmazható.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés - külön jogszabályban meghatározottak szerint - részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a - külön jogszabályban meghatározott - rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.
(7) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy
b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan, vagy
c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.
Célszerű olyan garanciákat beépíteni az Fktv.-be, amely jelentős motivációt jelent, egyben az állami és közösségi források felhasználásának ellenőrizhetőségét, átláthatóságát is biztosítja. A törvény szerint ilyen megoldás lehetne, ha a támogatások általános szabályainál meghatározásra kerülne, hogy kizárólag FAT akkreditációval rendelkező intézmények juthassanak állami forrásokhoz.
Mindezt az is indokolja, hogy mivel a személyi jövedelemadó-kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás kiadására a képző intézményeket (az szja kedvezmény eltörlése miatt) az intézmény-akkreditáció már nem jogosítja fel, félő, hogy az intézmények nagy része nem újítja meg az akkreditációját, illetve jelentősen lecsökken az intézmény-akkreditációt kérelmezők száma.
A törvény e mellett - a vonatkozó tárgyú európai uniós normákkal a hazai jogszabályokkal, illetve az elfogadás előtt álló tervezetekkel való összhang megteremtése érdekében - biztosítja, hogy a felnőttképzés támogatására szolgáló források terhére támogatásban részesülhessen az a nem magyar állampolgár is, aki szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan vagy a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.

Felnőttképzési normatív támogatás

22. § (1) Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékkal élők számára - a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a külön jogszabályban meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint - díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó, szakmai, nyelvi és általános képzést.
(2) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.
(3) Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.
(4) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.
(5) Fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)-(4) bekezdés alapján. Az értelmi, súlyosan-halmozottan fogyatékos, autista személyek általános célú képzésére a korlátozás nem vonatkozik.
23. §

Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása

24. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az MPA terhére támogatásban részesíthető.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, továbbá a 29. § 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény által szervezett képzésben részt vevő felnőtt képzése támogatható.
A munkanélküliek, illetve a munkanélküliséggel veszélyeztetett felnőttek közül évente mintegy 60-70 ezer fő képzésének költségeit a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze biztosítja. A foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó rendelet alapján a munkaügyi szervezet joga továbbra is annak meghatározása, hogy milyen szabályok alapján kerül kiválasztásra az a felnőtt, akinek munkaerő-piaci helyzete képzés révén javítható. A törvény keretei között pedig a közpénzek elköltésének hatékonysága, az ezt biztosító garanciák kiépítése érdekében kerül szabályozásra a támogatás feltételeként, hogy a felnőtt képzésére csak akkreditált intézményben kerülhet sor.
A törvény lehetővé teszi a belső képzésnek az Flt.-ben meghatározott támogatását akkreditáció nélkül is. A munkáltató által szervezett belső képzés a felnőttek egyre bővülő körét érinti. Ezen felnőttek foglalkoztathatóságának megőrzése miatt indokolt, hogy képzésük akkreditáció nélkül is támogatható legyen.

Saját munkavállaló képzésének támogatása

25. § A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja.
A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása
26. § (1) Az MPA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - külön jogszabályban meghatározottak szerint - felhasználható
a) az e törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,
b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a szerződést kötő felek
aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,
ab) székhelyét, lakcímét,
ac) statisztikai számjelét,
ad) adószámát, adóazonosító jelét,
ae) képviseletére jogosult, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét,
b) a támogatott cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény esetén akkreditációs számát,
c) a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését, - önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát - ahova a támogatás összege átutalható,
d) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
e) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
f) a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
g) a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait,
h) a támogató szerződéstől való elállásának, illetve felmondásának eseteit,
i) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,
j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejű, az államháztartással összefüggő jogszabályok szerinti köztartozása.
27. §

Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás

28. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra, illetve a felnőttképzési intézmény e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók és személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.
A törvény az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Panelban gyűjtött adatok körét kiterjeszti a felnőttképzési tevékenységre is. Az adatszolgáltatás módját a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint kell végezni. A statisztikai adatszolgáltatás célja, hogy az oktatásirányítás számára teljes körű legyen az oktatásstatisztikai rendszer. A törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően rendelkezik a személyes adatok köréről és azok átadhatóságáról.

29. § E törvény alkalmazásában:

1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
3. A nyitott képzés vagy távoktatás formájában szervezett felnőttképzés olyan sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg.
4. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
5. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.
6. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.
7. A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul. Formái különösen az előzetesen megszerzett tudás felmérése, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
8. Fogyatékkal élő felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
10. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.
11. Álláskereső felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
12. Elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége.
13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.
14. Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.
15. Gyakorlati foglalkozás: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.
16. Konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely elektronikus formában is megvalósulhat.
17. Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.
18. Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

30. § (1) E törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 22., 24. §, a 27. §-a és a 28. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) A felnőttképzést folytató intézmények 2002. július 1-je után kérhetik intézmény és program akkreditációjukat.
(4)
(5)
(6)
(7) E törvény
a) az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén" történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,
b) a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,
c) a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,
d) a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének
való megfelelést szolgálja.

Melléklet a 2001. évi CI. törvényhez
1. E törvény alapján kezelt adatok:
a) a képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetőleg okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma;
b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen a képzésben résztvevő
ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,
bb) képzésbe történő felvételével,
bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével,
bd) vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye),
be) fegyelmi és kártérítési ügyeivel
kapcsolatos adatok;
c) állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az a)-b) pontban foglaltakon kívül:
ca)
cb) a támogatások, juttatások külön jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.
2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3. Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a képzésben résztvevő 1. a)-c) pontban kezelt adatait kérelemre a minisztérium, illetve a külön jogszabály alapján ellenőrzésre feljogosított más szerv részére rendelkezésre kell bocsátani.