avagy Farkas Andi kalandjai a szakmával...

Szerencsére a tehetségek a legtöbbször megtalálják a sikerhez vezető utat, még akkor is, ha számtalan akadályba ütköznek, hogy megvalósíthassák gyerekkori álmukat. Nem volt ez másképp Farkas Andi esetében sem, aki Bajáról jött Budapestre, hogy elérje a kitűzött céljait.

„Már gyerekkoromban elkezdtem kacérkodni a fodrászattal. A nagymamám mindig vitt magával, amikor frizurát csináltatott, én pedig már akkor belekontárkodtam a dologba. Segítettem a hajmosónál, adogattam a csavarókat. Mikor eljött a pályaválasztás ideje, a szüleim azt szerették volna, ha továbbtanulok, de én megmakacsoltam magam, és nem tágítottam attól, hogy márpedig belőlem fodrász lesz. Baján tanultam ki a mesterséget, Székely Marika oktatómnak köszönhetően. Az iskola után munkába álltam egy kis üzletben, de aztán a magánéletem fontosabb lett. A párommal Németországba mentünk, ahol másfél évet töltöttünk. Miután visszajöttem, ismét nagy intenzitással vetettem magam a szakmába, de egy darabig csak egy fodrász voltam a sok közül Baján. Egyszerűen nem voltam még elég érett ahhoz, hogy fel tudjam fogni, mit is jelent valójában a szakma. Aztán történt valami, ami erőt adott ahhoz, hogy Budapestre költözzek, és megvalósítsam a konkrét céljaimat...Májusban ugyanis volt Baján egy bemutató, aminek már fő részese lehettem, és annyira feldobott a szervezés, a modellek elkészítése, az, hogy megmutathatom a tudásom másoknak, hogy megdöbbenve tapasztaltam: igen, ezt szeretném csinálni. Gyakran járok különböző oktatásokra és bemutatókra, amik folyamatos inspirációt adnak a munkához, fejlődéshez. Már a versenyzéstől sem idegenkedem, tavasszal lesz egy verseny, amin már én is indulok. Addig sem pihenek, hiszen novembertől már elkezdem a felkészülést, és szerencsére egyre több dolgom akad az üzletben is. Hogy melyik stílus igazán Farkas Andi-s? Nagyon szeretem az underground típusú, szabadon választott extrémebb frizurákat, de a nőies, szexis vonulatot is. Nagyon szeretem a színpadi bemutatózást, ez az, ami igazán érdekel. Azt hiszem, végre elindultam azon az úton, hogy ki tudjak teljesedni a szakmában, és olyan fodrász legyek, ahogy azt gyerekkoromban megálmodtam.