A fodrászat egy végtelenül kreatív szakma. Itt a szakember nem csak saját magát valósíthatja meg, hanem vendégeinek álmait is. Játszhatunk a formákkal, a hosszúsággal, a színekkel is. Felsorolhatatlanul sok eszköz áll a rendelkezésünkre, szinte bármi megvalósítható.

A hajfestékekkel és a színezési technikákkal egyazon frizurát is sokszínűvé, variálhatóvá tehetjük, csak ismernünk kell a lehetőségeinket, és akkor sem szabad megriadnunk, ha sokoldalúságunkért saját magunkat kell fejlesztenünk.
A melírtechnikáknak rengeteg változata van. Ebből a fodrászok általában az átfűzéses módozatát használják. Ennek a módszernek is megvannak a válfajai, készíthetünk vele vékonyabb és hosszabb tincseket, adhatunk több árnyalatnyi színt is egy résznek - tényleg határtalan számú lehetőség van a kezünkben. Sajnos sokszor tapasztalom, hogy egy-egy szakmabeli egy-egy jól elsajátított melírre építi az egész szolgáltatását. Nem variálják őket, nem adnak lehetőséget a vendégeiknek a választásra, önmagunknak a fejlődésre.
Szerencsére napjainkban azonban a vállalkozó kedvű kollegák kezdik egyre inkább előtérbe helyezni a lapmelírt is. Ez egy több precíziót igénylő munka, nagy odafigyeléssel kell nekikezdeni, hiszen több hibaforrás is rejlik benne. Mindemellett érdemes mindenkinek elsajátítani, mert számtalan variációs lehetőséget kínál: rakhatjuk egy passzéban a tincseket vékonyabban, vastagabban, ritkábban, vagy sűrűbben. Játszhatunk még a fóliák elhelyezésével is: állítva és átfűzve rakom fel, vagy csillagalakba és átfűzve, frizuraformához igazítva, vagy a vendégeink személyes igényeit figyelembe véve: vastag nyakhoz az alsó részre sötétebbet, homlokot nem kiemelve stb. érvényesítem az árnyalatokat.
Fontos előnye e technikának az is, hogy allergiás vendégek haját is festhetjük vele! Sok ember nem élhet a hajfestés nyújtotta lehetőséggel, mert allergiás a krémekre, azok valamely hatóanyagára, a szagára. A fóliás technikával azonban - bár igen munkaigényes módszer - ez is megvalósítható. Ez ugyanakkor egy új szolgáltatási lehetőséget is magában foglal, hiszen nem minden fodrász vállalja az ezzel járó felelősséget.
További előnyeként tudnám megemlíteni e technikának, hogy a lenőtt hajat is szépen újra lehet melírozni vele: mivel az eredeti hajszínt könnyebben fogja a festék, nem rakhatom rá az anyagot az egész tincsre egyformán, hiszen ez más tónusú, roncsolt hajat eredményezne. Amennyiben viszont fázisokban haladva, vízszintes részenként rakom fel a fóliákat, gyönyörű, egyenletes szint kapok.
A két főbb technika mellett meg kell még említenünk más melírozási módszereket is.
Természetes hatású, nem kontrasztos tincseket készítéséhez ideális lehet a fésűs és a pisztolyos módszer is. Mivel itt nem csak közvetlenül egy tincs, hanem a mellette lévő hajszálak is színt kapnak, ez elsősorban azoknál a vendégeknél ajánlott, akik nem akarnak erőteljesebb látványosabb színeltérést a frizurájukban. Itt figyelnünk kell arra, hogy a pisztolyozáshoz ajánlott a kívánt színnél mindig egy-két árnyalattal világosabb festéket és erősebb oxidálószert felvinni, hiszen itt nincsenek úgy beledolgozva az anyagok a hajba, mint pl. a fóliás melírnél.
A franciáknál nagyon elterjedt a kifejezetten a nőiességre, a szolid, de elegáns megjelenésre hajazó technikák is. Külön kis ecseteket fejlesztenek ki hozzá, a vékonytól a kevésbé vékonyig, a részekben kivágottól a háromszög alakúig - a variációs lehetőség ez esetben is végtelen számú - akár még formákat is készíthetünk a festékekkel a hajba.
Említést érdemel még a régebben nagyobb népszerűségnek örvendő kalapmelír is. Hozzáértő kezekben, megfelelő eszközökkel ez a technika is lehet meghatározó eleme a kínálatnak. Sokan ellenérvként hozzák fel e technikánál, hogy nem lehet kétszer ugyan azt a tincset befesteni vele, és fáj a vendégnek azok kihúzása a kalapból.
Úgy gondolom, hogy ezek a problémák is kiküszöbölhetőek precízióval és odafigyeléssel: mivel ennek a módszernek az alapja egy négyzethálós szerkezet, jól beigazított felhelyezés után ugyanazok a tincsek válnak elérhetővé a fodrászok számára, amelyeket előző alkalommal is festettünk. Lényeges persze az is, hogy amikor benyúlunk értük, ne körkörös mozdulattal feltekerve húzzuk ki őket, hiszen így valóban nem csak az eredetileg melírozott részt fogjuk leválasztani, hanem a mellette lévőket is. E mozdulat elhagyásával továbbá elkerülhető az is, hogy vendégünknek fájdalmat okozzunk.
E technika előnye, hogy lenövést is nagyon szépen lehet vele festeni. A hurokmelírnél csak a felső hurkát húzom ki a tincseknek a melírtűmmel, és azokat színezem be.
Kalapos módszerrel is készíthetünk továbbá koronamelírt, amikor is vízszintes körökben választom ki a tincseket, amiket ezek után más-más színárnyalattal festek be. Előnye a fóliás technikával szemben, hogy rövidebb idő alatt megvalósítható munka.
Itt meg kell említenünk még a szabadkézi technikákat is, melyeknek skálája szintén igen széles.
Létezik az ún. tupír melír, amikor a vendég haját feltupírozzuk, és csak a kimaradó végeket festjük be - ennek eredménye egy színátfolyásos frizura lesz.
A férfiaknál és a rövid hajú nőknél használhatjuk a kesztyűmelír technikát is, amikor a vendég haját erősen belakkozom, majd a festékes kesztyűvel a tetejét átsimítom, s így a hajszálak végén lesz színeltérés - ez is nagyon kedvelt szolgáltatás.

Szöveg: Pálmai Eszter
Szakértő: Fátrai Krisztina