A fodrászat egy végtelenül kreatív szakma. Itt a szakember nem csak saját magát valósíthatja meg, hanem vendégeinek álmait is. Játszhatunk a formákkal, a hosszúsággal, a színekkel is. Felsorolhatatlanul sok eszköz áll a rendelkezésünkre, szinte bármi megvalósítható.

Természetes hatású, nem kontrasztos tincseket készítéséhez ideális lehet a fésűs és a pisztolyos módszer is. Mivel itt nem csak közvetlenül egy tincs, hanem a mellette lévő hajszálak is színt kapnak, ez elsősorban azoknál a vendégeknél ajánlott, akik nem akarnak erőteljesebb látványosabb színeltérést a frizurájukban. Itt figyelnünk kell arra, hogy a pisztolyozáshoz ajánlott a kívánt színnél mindig egy-két árnyalattal világosabb festéket és erősebb oxidálószert felvinni, hiszen itt nincsenek úgy beledolgozva az anyagok a hajba, mint pl. a fóliás melírnél.
A franciáknál nagyon elterjedt a kifejezetten a nőiességre, a szolid, de elegáns megjelenésre hajazó technikák is. Külön kis ecseteket fejlesztenek ki hozzá, a vékonytól a kevésbé vékonyig, a részekben kivágottól a háromszög alakúig – a variációs lehetőség ez esetben is végtelen számú – akár még formákat is készíthetünk a festékekkel a hajba.
Említést érdemel még a régebben nagyobb népszerűségnek örvendő kalapmelír is. Hozzáértő kezekben, megfelelő eszközökkel ez a technika is lehet meghatározó eleme a kínálatnak. Sokan ellenérvként hozzák fel e technikánál, hogy nem lehet kétszer ugyan azt a tincset befesteni vele, és fáj a vendégnek azok kihúzása a kalapból.
Úgy gondolom, hogy ezek a problémák is kiküszöbölhetőek precízióval és odafigyeléssel: mivel ennek a módszernek az alapja egy négyzethálós szerkezet, jól beigazított felhelyezés után ugyanazok a tincsek válnak elérhetővé a fodrászok számára, amelyeket előző alkalommal is festettünk. Lényeges persze az is, hogy amikor benyúlunk értük, ne körkörös mozdulattal feltekerve húzzuk ki őket, hiszen így valóban nem csak az eredetileg melírozott részt fogjuk leválasztani, hanem a mellette lévőket is. E mozdulat elhagyásával továbbá elkerülhető az is, hogy vendégünknek fájdalmat okozzunk.
E technika előnye, hogy lenövést is nagyon szépen lehet vele festeni. A hurokmelírnél csak a felső hurkát húzom ki a tincseknek a melírtűmmel, és azokat színezem be.
Kalapos módszerrel is készíthetünk továbbá koronamelírt, amikor is vízszintes körökben választom ki a tincseket, amiket ezek után más-más színárnyalattal festek be. Előnye a fóliás technikával szemben, hogy rövidebb idő alatt megvalósítható munka.
Itt meg kell említenünk még a szabadkézi technikákat is, melyeknek skálája szintén igen széles.
Létezik az ún. tupír melír, amikor a vendég haját feltupírozzuk, és csak a kimaradó végeket festjük be – ennek eredménye egy színátfolyásos frizura lesz.
A férfiaknál és a rövid hajú nőknél használhatjuk a kesztyűmelír technikát is, amikor a vendég haját erősen belakkozom, majd a festékes kesztyűvel a tetejét átsimítom, s így a hajszálak végén lesz színeltérés – ez is nagyon kedvelt szolgáltatás.

Úgy gondolom, egy fodrásznak nagyon kreatívnak és fogékonynak kell lennie az újdonságokkal és a régebbi technikákkal szemben is, hiszen minél sokoldalúbban vagyunk, annál több ember igényét ki tudjuk elégíteni, s lesznek velünk elégedettebbek a vendégeink.

Cikkünk előző részét elolvashatják az alábbi linkre kattintva:
http://www.szeplap.hu/fodraszat/festeszetfodraszatbanmelirtechnikak