Győrből Bécsbe
Oláh Róbert az egyik első erősebb nemből kikerült szakember hetente ingázik Győr és Bécs között, hiszen győri körömstúdióját egy bécsi szalon körmös asztalára cserélte. A kinti tapasztalatokról és a hazai szakmai sikereiről beszélgettünk.
- Miért döntöttél úgy egy évvel ezelőtt, hogy a határ másik oldalán fogsz dolgozni?
- Tulajdonképpen már régóta érett ez a dolog. Több győri kollégát ismerek, akik Bécsben dolgoznak, és az ő tapasztalataik alapján döntöttem úgy, hogy én is szerencsét próbálok. Nehéz döntés volt, hiszen a családomat egyelőre itthon kellett hagynom, de szerencsére Győr nincs olyan nagyon messze Bécstől, egy óra autóval, így a hétvégéket velük tudom tölteni.
- Milyen helyen dolgozol kint?
- A győri ismerőseimen keresztül találtam meg a helyem Bécs egyik sétálóutcájában, egy olyan szalonban, ahol a kozmetika, kéz- és lábápolás, műkörömépítés mellett masszázzsal is foglalkoznak, és szerencsére egy nagyon segítőkész magyar származású a tulajdonos, tényleg mindenben segít, amiben tud. Általában reggel kilenctől este hatig dolgozunk, de gyakran előfordul, hogy „tizenkét órázunk", annyi vendégünk van.
- Akkor is jókora bátorság kellett ahhoz, hogy belevágj! Mitől féltél a legjobban?
- Egyedül a nyelv miatt voltak félelmeim. Korábban angolt tanultam, ám most a német került előtérbe, azt kell használnom, fejlesztenem nyelvtudásom. Eleinte voltak nyelvi problémáim, amikor a kolléganőim segítségére szorultam, ám idővel ebbe is belejöttem, hiszen nem volt más választásom.
- Milyen a vendégkör?
- Elég széles réteget ölel fel, sok fiatallal, de összességében annyira nem különbözik az itthonitól. Ami nekem nagyon furcsa volt eleinte, hogy az igények általában kimerültek a sima francia építésben, ám miután kitettem néhány fotót a munkáimról, és a vendégek látták, hogy még mi minden van a „tarsolyomban", már többen kértek kreatívabb munkákat is. Nagyon pozitív tapasztalataim vannak a vendégekkel, hamar kialakult az állandó kör, hűséges vendégeket találtam, akik ráadásul nyitottak az újra, és nem azt nézik, hogy hol tudnak olcsóbban műkörmöt építtetni, hanem a minőséghez ragaszkodnak.
- Milyen a szakma megítélése Ausztriában?
- Hát, a nagynevű akadémiákat leszámítva, nincs túl jó híre a kinti körmösképzésnek. Így egy kreatív és precízen dolgozó szakmabeli hamar belophatja magát a vendégek szívébe, bár a túlkínálat jellemző kint is, elég sok szalon nyílt. Ám ez nem is csoda, hiszen úgy tapasztaltam, a műköröm már szerves része a mindennapi szépségápolásnak Ausztriában, remélhetőleg, ez a tendencia hamarosan itthon is általános lesz.
- Egy időben rendszeresen indultál a hazai versenyeken. Mi lesz így a versenyzői pályafutásoddal?
- Nem tettem le arról, hogy versenyezzek, úgy gondolom, ez a mostani állapot csak ideiglenes. Mondhatni, szünetet tartok, és a jövőmet alapozom, hiszen azt az álmomat, hogy egyszer szakmai tanfolyamokat tartsak, még nem adtam fel.
- Hogyan tudod kint szinten tartani és továbbképezni magad?
- Bécsben leginkább a helyi szakmai lapokhoz jutok hozzá, így azok információi segítenek. Évente legalább egyszer elutazom kolléganőmhöz Svédországba, ahol szintén sokat tanulok. Ám a leghasznosabbak szerintem a hazai szakmai rendezvények, amelyek szerencsére hétvégére esnek, a családi látogatások mellett azokra is mindig szorítok időt. Így duplán öröm hazajönni...
Fotó: archív