A szecesszió a 19. század végének és a 20. század elejének egyik stílusirányzata az iparművészetben és a képzőművészetben.

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt.

1. Aranyszínű csillámos porcelánporból megépítettem az alap körmöket, melyeket mandula ívűre reszeltem a kornak megfelelően.

2. A szecesszió meghatározó vonalai: az ívelt finom lágy vonalak, melyet fekete porcelán porból apró kis gombócokból a körmömre építettem.

3. Majd az apró kis színes gombócokból virágokat készítettem melyeknek a közepére más színből kisebb virágpöttyöt helyeztem, így érve el a szecesszió következő fontos meghatározó képét, a színes kavalkádot.

4. Színes porcelánporból építettem ki a virágokat, a lényeg a színes varázsa, sokszínűsége! (A szecesszió harmadik fontos meghatározása a virágok lágy ívelt vonalai.)

 5. Világoszöld és sötétzöldből kialakítottam a levélkét, fehér apró kis gombócokból kiemeltem a virágok közepét.

7. Porcelánfedő lakkal fedtem be, mely kiemeli a színes porcelánok csillogó, varázslatos színeit, és véd a sárgulástól. a végén pedig olajozom a körömágyat.