Télen elkerülhetetlen téma, hiszen szervezetünket, s vele együtt a bőrünket is megviseli a hideg időjárás, természetesen nem csak a kinti hideg, hanem a benti fűtés is. S bár azt mondják, az első hóban kell meghempergőzni ahhoz, hogy valaki igazán szép legyen, nekünk azért néhány más tippünk is van...

Mit is jelent táplálni a bőrt? Valóban szükség van-e rá?
Dr. Nyirkos Péter bőrgyógyászt kérdeztük

A kérdésekre a válasz nem is olyan egyszerű. Nyilvánvaló persze, hogy a bőrnek is szüksége van tápanyagokra, de ezek nagy részét meg is kapja a vérkeringésen keresztül. Nincs sok adat arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben kell számolnunk azzal, hogy a bőr nem kapja meg arányosan ugyanazt a tápanyagmennyiséget, mint a többi szervünk. Az is elgondolkodtató, hogy a bőrre igen nagy teher hárul: a környezetünkből érkező károsító anyagokkal, valamint a sugárzások nagy részével a bőr találkozik először, a semlegesítésüknek is ott kell lejátszódnia.

De vegyük sorra, mire is van szüksége a bőrnek. Ugyanazokra a dolgokra, mint a szervezet többi részének. Szüksége van vízre, oxigénre, energiára. A sejtek és a sejtközötti állomány felépítéséhez: fehérjékre, aminosavakra, szénhidrátokra, zsiradékokra, ásványi sókra, vitaminokra, valamint energiára.

Vegyük először az oxigént. Az oxigénmolekulák elsősorban a vérkeringésen keresztül jutnak el a bőr sejtjeihez, de közvetlenül is lélegzik a bőrünk. Előfordulhat, hogy bőrünk nem kap elegendő oxigént - feltételezik például, hogy a dohányosok szűkült erei és az idősebb korban észlelhető rosszabb vérkeringés eredményezi azt, hogy a bőrnek elvész a fénye, tompa, szürkés árnyalatúvá válik. Az oxigénkezelések talán mégsem elsősorban ennek az oxigénhiányos állapotnak a megszüntetése révén hatnak elsősorban - bár elképzelhető, hogy az anyagcsere élénkítésével a bőr helyreállító működését is fokozzák. Valószínű az, hogy a bőrön (pontosabban főleg a szőrtüszőkben lévő) anaerob (oxigént nem tűrő) baktériumok számának csökkentésével járul hozzá a bőr állapotának megváltoztatásához

A víz bejuttatása nagyon egyszerű: akár egy kiadós meleg fürdő során is jelentős mennyiségű víz juthat be a bőrbe. A gondot nem is ez jelenti, hanem a víz benntartása. Fürdés után akár egy órán belül is a bőr szárazabb lehet, mint a fürdés előtt volt. Ha hidratáló krémmel juttatjuk be a vizet, a krém zsiradéktartalma ideig-óráig segít megakadályozni a bőr vízleadását. A víz bejutása a bőrbe csak emulzió segítségével lehetséges. Hosszabb hatáshoz már adalékanyagokra van szükség, melyek közül jól ismertek a tejsav és a karbamid. Újabb hatóanyagok is léteznek, mint például a pentavitin, mely a bőrben lévő fehérjékhez kötődik, így nem könnyen mosódik ki, és ennek következtében még tartósabb elvileg a hatása. A pentavitin szénhidrát. E szénhidrát nem mint energiaforrás szerepel - mint azt megszoktuk -, hanem a vízmegkötő képességét befolyásolja a bőrnek.

Ugyancsak érdekes a fehérjék szerepe: a fehérjemolekulák túlságosan nagyok ahhoz, hogy bejussanak a bőrbe, így inkább filmet képeznek a felszínén, aminek előnyös védőhatása lehet az időjárás viszontagságaival szemben. A fehérjemolekulák feldarabolásával ez a filmképző tulajdonság megszüntethető, és inkább kicsit ragacsos vízmegkötő anyagot kapunk.

A vitaminok sem egyszerűen csak táplálják a bőrt. A C- és E-vitaminnak jól ismert a szabad gyököket semlegesítő szerepe. A szabad gyökök létrejöhetnek napsugárzás hatására, de például a dohányzás is fokozhatja a képződésüket. Ilyen esetekben a bevitt vitaminoknak tulajdonképpen a környezeti ártalmak semlegesítésében van szerepe.

Még érdekesebb az A-vitamin és az A-vitaminszármazékok szerepe. Bár az iskolában azt tanultuk, hogy „hámvédő" vitamin, szerepe ennél sokkal összetettebb. Az A-vitaminból ugyanis szabályozó molekulákat készít a szervezet, mely a sejtek átalakulását irányítja. Nagyobb mennyiségű A-vitamin vagy ahhoz hasonló molekula bevitele eltolja ezeknek a szabályozó molekuláknak az arányát, és így alapvetően beleavatkozik a sejtek életébe. (Ez az oka annak is, hogy nagy mennyiségű A-vitamin elfogyasztásával akár magzati rendellenességet is létre lehet hozni). Úgy tűnik, egyes vegetáriánus diétákkal be lehet vinni annyi vitamint, hogy az már károsodást okozzon, ugyanakkor a bőrön át nem szívódik fel annyi, ami káros lehetne ilyen szempontból.

A zsiradékok kérdése igen bonyolult, külön cikket érdemelne. Most csak egy szempont: az állati eredetű zsiradékok jobban hasonlítanak az emberi szervezet saját molekuláihoz, míg a növényi olajok kevésbé. Ugyanakkor a növényi alapú kozmetikumok népszerűsége miatt a gyártók nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy olyan olajokat keressenek, amelyek legalább valamelyest hasonlítanak az emberi bőr alkotórészeire, vagy kémiai úton az emberéhez hasonlóvá igyekeznek alakítani a növényi molekulákat.

Láthatjuk a fentiekből, hogy amikor bőrtáplálást folytatunk, valójában sokszor be is avatkozunk a bőr életébe. Az egyre hatékonyabb kozmetikumok egyre mélyebben változtatják meg a sejtek működését. Ez egyre nagyobb felelősséget fog a jövőben megkövetelni a szépségipar szakembereitől: a gyártóktól és a kozmetikusoktól egyaránt.

Szöveg: Jancsik Zita
Szakértő: dr. Szolnoky Erzsébet