Harminc perc szünet - Sipos Zitával

Sipos Zita nevét mindenki ismeri - úgy a szakmabeliek, mint a média világa. Ám ezért az ismertségért - és elismertségét - meg kellett, és meg kell dolgozni a mai napig is. Zita valóban sikeres, ám mint tudjuk, a sikert nem adják ingyen...
Zita szalonjában jó lenni. Az ember úgy érzi magát, mintha egy magazin fotóján látható kozmetikai szalonba lépett volna. Modern, letisztult formájú nemesen egyszerű a berendezés és a design - ám éppen ettől, nagyon elegáns. A szalonban tanulólányok szorgoskodnak Zita szigorú tekintete által felügyelve. De nem csak a tekintet szigorú; utasításai egyértelműek... És ellentmondást nem tűrnek. Ebben a pillanatban éppen takarítanak a lányok. Merthogy, a kozmetikus élet erről is szól...
Végül is pillanatokon belül egyértelművé válik mindenki számára: csak Zita tart egy kis szünetet, mert beszélgetni fogunk...

 

- Szigorúnak tűnsz...

- Ha ez jelenti a szigorúságot... Tudod, egyszer valahol várakoznom kellett, és miközben vártam, kezembe akadt egy Makarenko könyv. Jobb híján elkezdtem olvasni, és le sem tudtam tenni. Nem merülnék el a részletekben, hogy miről is szólt, de ajánlom mindenkinek, olvassa el! Hatással volt rám az a módszer, amit tőle olvastam, és én is e szerint élek, és tanítok. Az a szállóige, hogy rend a lelke mindennek, ugyan elcsépeltnek tűnik, de igaz. Az ember csak akkor tud maximálisan jól dolgozni, ha körülötte tisztaság és rend van. Ez az alap, minden más utána jön. Magamtól és a tanítványaimtól is megkövetelem, hogy ezt tartsák mindig szem előtt. Nem olyan nehéz ám...

- És mit szólnak a tanulóid a makarenkói módszerekhez?

- Tanulóim, tehát tőlem tanulnak. Az a kozmetikus- vagy sminkes tanuló, akinek túl sokat jelent a fegyelmezett munkavégzés, vagy éppen a tisztaság megtartása, nem lesz jó szakember soha. De az én tanulóim ezt tudják, és számukra természetes irányelvek.

- Sokan akarnak tőled tanulni?

- Igen, jelentkező mindig akad. Az ismerőseim gyakran keresnek meg, hogy ajánljanak egy-egy tanulót, de az az igazság, hogy túl sok tanulóval nem tudok egyszerre foglalkozni, az már a minőség kárára menne. Ezért fordul elő, hogy gyakran visszautasítok egy-egy ilyen jellegű megkeresést.

- Hogyan látod a mai kozmetikus-, sminkes tanulókat? Mások, mint például az egy generációval előttük végzettek?

- Nagyon mások! Azt ugyan nem tudom, hogy ez generációs, vagy pusztán nevelési probléma, ám gyakorlatilag több esetben előfordult, hogy a napszaknak megfelelő köszönést is tanítani kellett! Ez katasztrófa, arról nem is beszélve, hogy ez egy olyan szakma, amit kellő alázat nélkül végezni egyszerűen nem lehet! Sőt. Sajnos úgy látom, hogy a mai fiatal tanulóknak - tisztelet a kivételnek - eszük ágában nincs kemény, adott esetben többéves munkával megalapozni a jövőjüket. Nehezen értik meg, hogy az, amit például én elértem ebben a szakmában, az nem pár hónap, hanem több évtized kitartó munkájának az eredménye. Nem lehet az ember egyik napról a másikra ismert és keresett szakember. Előbb bizonyítani kell, és nem csak pár alkalommal!

- Milyennek látod a szakma jövőjét - ennek tükrében?

- A sminkszakmát nézve úgy vélem, akkor lesz igazán előrelépés, és akkor tud majd bizonyítani egy-egy sminkes, ha rendelkezünk működő filmgyárakkal. Mert egy sminkesnek az az igazán komoly megmérettetés. Nem elég, ha jól dolgozik, kiválóan kell. És nem elég, ha csak az anyanyelvét beszéli, jó ha több nyelvet is ismer, mindemellett pedig felkészült, megbízható és pontos. Ma nagyon sok sminkes dolgozik, hiszen sokan gondolták úgy, hogy ez egy könnyű munka, amivel gyorsan lehet pénzt keresni. Ám előbb utóbb mindenki rájön arra, hogy ez messze nem így van!

-Szerinted, hozzásegít egy kezdő sminkest az ismertséghez, ha versenyeken indul?

- Csak ez segíti hozzá! Ugyanis egy versenyre a felkészülés minimum napi 4-5 óra gyakorlást igényel. Aki nem indul versenyen, kizártnak tartom, hogy pusztán unalomból naponta ennyi időt gyakoroljon - adott esetben hosszú heteken át. Arról nem beszélve, hogy egy versenyen tudja igazán megmutatni, hogy mire képes. Éles helyzetben, „vetélytársak" között dől el, hogy ki mit tud kihozni magából!

- Tele vagy munkával, itt is-ott is. Hogy telt a nyarad? Pihenésügyben...

- A nyaramat gyakorlatilag végigdolgoztam. Egy film forgatásán dolgoztam, és annak ellenére, hogy napi 14 órán át sminkeltem, igazi élmény volt. Egy sci-fi filmről van szó, februárban kerül a közönség elé. Pihenni pedig a barátaimmal szoktam. Esténként összejövünk, és egy finom rosé mellett beszélgetünk, szakmázgatunk. Ez a kikapcsolódás, és a pihenés!

Szöveg: Velczán Julia
Fotó: Dala Gábor