Manapság egyre nehezebb időt szakítanunk önmagunkra, egészségünk megőrzésére.
Tugyi Márta kozmetikusként is azt vallja: a sporttal nemcsak szervezetünkért, hanem külsőnkért is rengeteget tehetünk.

- Hogy kerültél kapcsolatba a kozmetikus szakmával?

- Mielőtt felköltöztem Pestre Cegléden laktam. Eleinte nem erre a pályára készültem, a gimnázium utolsó évéig a sport állt az életem középpontjában. Csalódást okozott azonban, hogy ha én tarthattam a testnevelés órát, mindenki megpróbálta magát kivonni a gyakorlatok elvégzése alól. Ez törte meg az akkori lelkesedésemet. Ám egyszer az egyik kozmetikus ismerősöm felkért, hogy legyek a modellje. Azonnal belementem, hiszen egy szép smink minden lánynak tetszik. Így kezdtem el ismerkedni a kozmetika világával, a versenyekkel, és a praktikákkal. Megtetszett a dolog, és az volt számomra a lényeg, hogy olyan munkát válasszak, amit szívvel lélekkel tudok végezni.

- Azt hiszem, hogy a sport és a szépségápolás nem választható külön az emberek életében.

Mindenkit teljes egészében kell nézni, hiszen ha valaki jól érzi magát a bőrében az az egész lényét áthatja, kisugárzik a bőrére is. Ráadásul manapság a testkezelések is nagyon divatosak.

- A tanulmányaim után Cegléden volt a gyakorlatom, és az akkori Dallos Ida iskolába jártam Budapestre. Ezután dolgozni kezdtem, de persze emellett folyamatosan tanfolyamokra jártam. Kitanultam például az elektrokozmetikát, a fény és hangkezeléseket, testmasszázst, sminkelést. A Fodrász Kozmetikus Egyesület minden képzésén ott voltam. A cégek előadásaira is szívesen jártam, hiszen mindent tudni akartam és minden újdonság érdekelt.

- Igen. De általában az emberek életében van egy olyan pont, amikor rájönnek, hogy tenniük kell a saját egészségükért. 36 évesen újra elkezdtem futni. Azóta ultratávokat futok. Sok vendégem az én hatásomra kezdett el sportolni, ami persze nekem is és nekik is nagyon jó érzés. Van, amikor együtt megyünk futni, megmutatom nekik a megszokott utjaimat.

- Van egy kifejezetten a futóknak szóló újság, amiben megjelent a pályázati felhívásuk. A Saucony egy amerikai cég, melynek termékeit Magyarországon is árulják. Minden olyan országban, ahol jelen vannak a piacon, olyan embereket keresnek, akik hitelesek a sport népszerűsítésére. Sokan mondták, hogy pályázzak én is, ezért hát megpróbáltam. Rengetegen szerettek volna bekerülni, de sokan félreértették a felhívást, és az eredményeik alapján várták a bekerülésüket. Valójában azonban a Saucony nem teljesítményorientáltan választotta ki a megfelelő embereket, hanem az életmódjuk alapján. Olyan átlagemberek kellettek, akik a hétköznapi életük mellett - munka, család, stb. - szorítanak időt az egészségük megőrzésére, és persze mentesek a káros szenvedélyektől.

- Egy kissé. Most a sport került előtérbe, de a kozmetikát sem adom fel! Nem tudnám egyiket sem nélkülözni az életemből, rosszul érezném magam, ha a vendégek nem kopogtatnának az ajtómon. A céljaim nem változtak, továbbra is az emberek jobb életéért küzdök - csak már nem egyedül. Jelenleg egy 24 órás jótékonysági futást szervezünk, melynek az adományait hátrányos helyzetű iskolák kapják sportszerekre.

- Napi egy óra testmozgás mindenképp. Én a futást, a gyaloglást szoktam javasolni, hiszen a láb mindig kéznél van. Ezen felül pedig a napi 5-szöri étkezés - és nem a diéta! A szervezetünknek mindenre szüksége van, én is megeszem a csokit, vagy megiszom a kólát, de nem ezeken élek. Lényeg, hogy tartsuk meg az egyensúlyt. Ha valaki ezt a keveset megteszi magáért, akkor a bőre, a körme és a haja is egészségesebb lesz, nem csak a szervezete.

- Nem különösképp. Arra vagyok büszke, hogy ott voltam a versenyeken és teljesítettem őket. Szerintem amit én el tudok érni, azt más is, mert én is csak egy ember vagyok a sok közül. Azt hiszem Walt Disney mondta, hogy „Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomába eredni." Én ebben hiszek.

Szöveg: Pálmai Eszter