A sminkvarázsló

 

A legtöbben abban hisznek, hogy minden ember egyetlen szakmára termett. Dolgozhat ugyan többen, végezhet számtalan egymástól tökéletesen eltérő munkát, de a sikert mégiscsak az állandóság, az egyirányú professzionalitás hozza meg. Így van ezzel Véger Ibolya is, aki ugyan még „fiatalnak" számít a sminkes szakmában, de biztonyosan állítható, hogy egy a legjobbak közül. Mi sem bizonyítja előbbi kijelentést jobban, mint az, hogy az áprilisi Pécsett megrendezésre kerülő Sminkbajnokságon első helyezett lett.

 

- Valamivel több, mint egy éve dolgozol sminkesként, korábban minden idődet gyermekeid nevelésére szántad. Hogyan kerültél kapcsolatba a szépítés eme ágával?

- Valójában egy barátnőm vezetett be ebbe a fantasztikus, lehetőségekben bővelkedő világba, ami azonnal elvarázsolt. Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy engem kizárólag a sminkelés vonzott, a kozmetika vagy akár a testfestés soha nem tudott olyan hatást gyakorolni rám, mint az előbbi. Az alapoknál kezdtem mindent, először Dévényi Kathy sminkiskolájába jártam, ami egy bő nyolc hónap alatt felkészített erre a szakmára. Mindez azonban csupán az első felvonás volt, hiszen nem sokkal a képzés befejezését követően elkezdtem tréningezni Sipos Zitával, aki a kezdetek kezdete óta a példaképem.

- Már meglehetősen korán, tanulóként próbára tetted magad a szakmai megmérettetések alkalmával. Mi motivált a versenyzésre?

- Én alapvetően versengő típus vagyok, szeretem a kihívások előtti izgalmat, a tenyérizzadást és a gyomorgörcsöt. Az ember ilyenkor érzi igazán, hogy él, él abban, amit szeret.

- Az első versenyeid között volt a Szépítész magazin Madame de Pompadour témájú kiírása, ahol meglehetősen szép eredményként a dobogó harmadik fokára állhattál. Milyen egyéb fórumokon indultál az utóbbi időben?

- Mivel a versengés lendületet ad, ezért ha tehetem, kihasználom a kínálkozó, nekem tetsző alkalmakat. Eddig megközelítőleg ötször mértem össze technikai és kreativitásbeli tapasztalataimat a többi szakemberrel, szerencsére általában sikerrel. A legbüszkébb a legutóbbi, a Nemzetközi Sminkbajnokságon elkészített munkáim eredményére vagyok. Utóbbiak az első helyezésig repítettek a szó legteljesebb értelmében.

- Előbbi rendezvényen két kategóriában indultál, melyek voltak ezek?

- A felnőtt számban nappali smink- és India témában próbálkoztam a maximumot kihozni magamból. A felkészítésemben jelentős szerepet játszott mesterem, Sipos Zita, akivel az utolsó ecsetvonástól kezdve a ruha színén át közösen terveztük meg a végleges összképet. Mivel azonban az állandó modellem, Szabó Dóra egy igazi, tökéletes aranyszőrű bárány, ezért akkor és ott a színpadon minden csak rajtam múlott. Örömömre nem vallottam kudarcot.

- Egy-egy sminkes megmérettetésen, versenyzőtársaidat között tudod magad előre pozícionálni, sejted, hogy milyen helyezésre számíthatsz?

- Minden helyzet hozhat meglepetéseket, nem lehet tudni, hogy az izgalom hevében nem rontok-e el valamit, amit nem tudok majd kijavítani, korrigálni. Mindenki a pontos, precíz, tiszta munkára törekszik, de természetesen lehet tudni, hogy ki a valódi ellenfél, és ki az, aki még nem áll teljesen készen.

- Nem dolgozol állandó helyen, de bemutatókon, fotózásokkor gyakorta feltűnsz. Hogyan telnek a hétköznapjaid?

- Ha csak tehetem, bejárok a Zita szalonjába tréningezni, utána pedig rohanok a különböző divatlapok fotózásaira. Szerencsés helyzetben vagyok, mert mostanra már nem nekem kell ajánlanom a saját munkáimat, hanem engem keresnek meg. Sajnos nem mindig találok módot arra, hogy akképpen valósítsam meg elképzeléseimet, ahogy az ötletek a fejemben megszületnek vagy, ahogy szeretném, de az esetek jelentős részében rám bízzák a teljes sminkkép kialakítását. Hiszek abban, hogy ember számtalan mindenben lehet jó, de kiváló csak egyben. Én a sminkelést választottam.

 

Szöveg: Wágner Szilvia