Interjú Martinecz Andrea stylisttal

Andit régóta ismerem, hiszen együtt dolgoztunk több televíziós műsor szerkesztőjeként. A következő interjú során azonban kiderült, mi mindent nem tudok róla. Következzék tehát a Fashion day and night 2006 legjobb stylist különdíjasa, aki eredetileg tervezőként képzelte el a jövőjét...

- Mikor és hogy indultál el a pályán?

- Igazából tervezőként szerettem volna dolgozni, de pont akkoriban, a 90-es évek közepén egymás után omlott össze sok iparág, köztük a textilipar is, amiben továbblépési lehetőséget láttam volna. Önálló műhely létrehozására pedig nem volt tőkém, így a tervezői álmomat feladtam, elkezdtem viszont tanítani egy divatiskolában.

- Úgy gondoltam, hogy kellene valami mást is tanulni, ami azért kézzelfoghatóbb, de mégis megtalálhatok benne valamit, akár cikkírásban, akár tévésként, ami a divathoz kapcsolódik. Elméletben a Komlósi Oktatási Stúdióban kóstoltam bele a média világába. Gyakorlatban pedig kezdetben egy rádióadónál riportrekedtem, majd az egyik kereskedelmi csatorna műsorainál dolgoztam előbb gyakornokként, később szerkesztőként. Közben pedig adódtak már mindenféle fotózások. Talán ez volt az az időszak Magyarországon, amikor megjelent maga a stylist szakma. Előtte úgy hívták fel az embert fotózásokhoz, hogy kell valaki, aki a designt meg tudja oldani. Aztán a külföldi lapokból átvették szépen a stylist kifejezést. Majd divatcikkeket írtam egy ruházati szaklapba, később a kiadó több lapjában dolgoztam stylistként is.

- Szerencsém volt, mert kapcsolatba kerültem jó néhány művésszel és a menedzsereikkel, akikkel aztán nagyon jó munkakapcsolatba kerültem. Ki volt az első? Úgy emlékszem, az Emergency House. A kezdetektől öltöztetem a Marót Viki és a Nova Kultúrzenekart, sok ruhájukat én tervezem, illetve a zenekar egységes megjelenésére ügyelek. De a Hooligans-szal, Szekeres Adriennel, a Fekete Vonattal, és Kozsó által felfedezett csapatokkal is dolgoztam, jelenleg a Machine Mouse, DJ Bruckmann és Koncz Zsuzsa zenekara alkalmaz. Az induló zenekaroknál az a jó, hogy ki lehet találni, fel lehet építeni az imázsukat. A befutott zenekaroknak már van egy kialakult stílusuk, és valamilyen zenei irányzatot képviselnek, úgyhogy a stylingnak ehhez kell igazodnia. Persze a zenészekre és a híres emberekre is igaz, hogy nagyon finoman kell velük bánni, meg kell találni az összhangot velük, és tényleg csak olyan ruhát szabad rájuk „beszélni", ami jól áll nekik, és jól is érzik magukat benne. A stylist szakma ma már többrétű. Én például a zenei részen kívül foglalkozom enteriőr stylinggal is. Nemrég volt egy érdekes munkám, az Olof Palme ház teraszát kellett branding lampionokkal elhalmoznom egy sörmárka bemutatójára. Persze készítek divatanyagokat is, például a GAS plakát ma is az olaszországi tulajdonos irodáját díszíti. Szeptembertől pedig a Fürge Ujjak állandó stylistja vagyok. Személyi stílustanácsadással is foglalkozom, az üzletemberek, menedzserek, politikusok egyre inkább igénybe veszik a segítséget. Ehhez is emberismeret kell, hogy tudjunk igazodni az időbeosztásukhoz, és ismerjük az igényeiket, ízlésüket. Ma már jó néhány olyan ügyfelem van, aki nem is jön el velem vásárolni, rám bízza a ruhái beszerzését.

- Ez egy olyan megmérettetés volt, amin nem az döntött, hogy ki vág, vagy fest a legjobban, hanem hogy a kiküldött anyagok, fotók alapján kié a leghatásosabb összkép. Ehhez kellett fotós, sminkes, stylist, stb. Zsolt hat különböző hajmodellből álló sorozatot akart kiküldeni Londonba, s ezekhez bizonyos hangulatot képzelt el. Semmibe nem szólt bele, annyit mondott, hogy majd a fotózáson lehet, hogy lesz némi észrevétele. Ahol több bőröndnyi kellékkel kellett megjelennem, hiszen nem láttam előre se a modellt, se a hajat. Nagyjából kaptam egy méretet, meg egy hajszínt, és ott alkothattam abból a rahedli cuccból, amit odacipeltem. Ott született meg a történet, és azt gondolom, nagyon nagy elismerés volt, hogy ezt az anyagot választották ki Londonban az az évi legjobbnak. De Kerekes Andinak is segíthettem abban, hogy egy egységes designt képviseljenek a modelljével, amikor tavaly megnyerte az országos lábápoló versenyt.

- Igen, Kőrösi Erikával közösen indultunk a Szépítész magazinban meghirdetett show kategóriában. Ahhoz, hogy 15 percben valami látványos dolog történjen a színpadon, kellenek táncosok, modellek, kell ruha, zene, fénytechnika, szponzorok, és egy ötlet, hogy miről szóljon maga a show. Így született meg a Sárkány legendája, a keleti mondakörből vett történet. Eszembe jutott, hogy a sárkány legendája sárkány nélkül nem igazán jön össze, úgyhogy megkerestem a Kínai Kulturális Központot, és tőlük szereztem egy valódi kínai selyem sárkányt és két táncost. Minderre másfél hónapunk volt, főként úgy, hogy az összes modell ruháját én terveztem, és valósítottam meg. Minden nap hajnali 2-ig gubbasztottam a varrógép mellett. A zenei anyaggal nem sok gondunk volt, a párom zenei szerkesztő, hangmérnök, úgyhogy szerencsére mindenben segített, még a Kung fu fighting-ot is újramixelte a kedvemért. A koreográfus szerepét pedig Robbie D vállalta el, hozta a saját táncosait, és el is vitte a legjobb koreográfusnak járó díjat. A versenyen hat kategóriából öt díjat hoztunk el. A főnyeremény pedig egy autó volt, ami azt gondolom, Magyarországon ritkaság számba megy az ilyen versenyeken. Itt pedig olyannyira valóságos volt, hogy azóta már meg is kaptuk...

Szöveg: Jancsik Zita
Fotó: Dala Gábor