Egészen biztos, hogy sokak számára nem ismeretlen, és egyáltalán nem újdonság, hogy bizonyos betegségek tünetei mögött fogászati problémát gyanítsanak. Napjainkra, ez a „gyanú” már tényként kezelendő, hiszen bizonyított, hogy fogaink és szervezetünk, belső szerveink között szoros összefüggés áll.

 

 

 

 

 Ma már nagyon sokan, laikusok és orvosok is felismerték a komplementer (kiegészítő) orvoslás hatékonyságát; például az akupunktúra rohamos térhódítása a világban, sem véletlen. A klasszikus egésztest-akupunktúra – hála az akupunktúra Kínán túli elterjedésének is – új akupunktúra módszerekkel egészült ki az utóbbi évtizedekben. Két német orvos, R. Voll és G. Kramer fedezték fel, hogy az egész szervezet reprezentálva van a szájüregben, és megállapították a fogakat körelvevő területek, és az egyes belső szervek közötti kapcsolatot. Ezt követően J. Gleditsch az 1970-es évek elején bebizonyította, hogy ezek a területek akupunktúrás pontokat tartalmaznak.

Hazánkban, a biológiai fogászat honoris causa vizsgáztató tanára Dr. Csiszár Róbert.

Csiszár doktor tizenöt évvel ezelőtt indította az oralakupunktúra, később biológiai fogászati tanfolyami képzéseit. A képzések célja, hogy a tanfolyam befejezésével a fogorvosok komplex holisztikus szemléletmódot sajátítsanak el, ezáltal új szemszögből tekintsenek a fogbetegre és panaszaira...

– Mennyiben jelent mást a biológiai fogászat, mint a hagyományos fogorvoslás?

– Tulajdonképpen ott kezdődik az orvoslás, amikor a beteg beül a fogorvos székébe –ugyanúgy, mint bármely fogászati kezelésen. A különbség az általános állapotfelmérés, a kezelés beszélgetéssel kezdődik, a fogorvos részletesen kikérdezi a beteget az addigi fogászati betegségeiről, illetve egyéb, nem fogászati jellegű betegségeiről, az esetleges műtéti beavatkozásokról, általános panaszairól, tüneteiről, majd következik műszeres mérés, a szájban lévő fémek mérése, a Rtg felvételek kiértékelése, stb. Mindezek ismeretében állítja fel a biológiai fogorvos a diagnózist, illetve a kezelés menetét. Emellett, minden betegünk kitölt egy kérdőívet, melynek kiértékelése százalékos értéket ad a beteg nehézfém terheléséről, hiszen igen gyakran, éppen ez a különböző megbetegedések kiváltó oka.

– A nehézfémterhelés alatt mit kell érteni?

– Elsősorban a higany jelenlétét a szervezetben, hiszen az amalgámtömések higanytartalma miatt a szervezet megbetegszik. Elég csak belegondolni abba, mennyi embert érinthet nehézfémterhelés okozta megbetegedés, hiszen már az 1830-as évek óta használják az amalgámot a fogászatban, ugyanakkor az amalgámtömések káros hatásaira csak az utóbbi néhány évtizedben derült fény.

– Milyen tünetei vannak a nehézfémterhelés okozta megbetegedéseknek?

– Nagyon sokféle tünete van, a biológiai fogászatban éppen ezért alkalmazzuk a komplex vizsgálatot, hogy azután a beteg számára legmegfelelőbb terápiát tudjuk alkalmazni. Tudni kell, hogy a higany a szájüregben higanygőzként oldódik ki a tömésekből, ez kimutatható a boncolt szövetekből, vérmintából, vizeletből és a plazmából is. Bizonyított, hogy a fogtömést követő ötödik napon az emberi vizelet higanykoncentrációja emelkedik. A szájban kioldódó higanygőz és az elektrolízis, a testi szövetek megnövekedett higanyfelvételét okozza. A rágás, a forró-hideg ételek váltott fogyasztása, a fémek elektromos tevékenysége, drámaian megemeli a higany kioldódásának gyorsaságát. A WHO – Egészségügyi Világszervezet –1991-ben kiadott egy közel száznegyven oldalas állásfoglalást, mely az amalgámtömésről, illetve a higany mérgező hatásáról szól. Eszerint a higanynak nincsen toxikológiai határértéke, vagyis minden mennyiségben mérgező.

– Ennek okán feltételezhetjük, hogy az amalgámtöméseknek egyéb szerveink mellett káros hatása van a bőrre, illetve a hajunkra is?

– Nemcsak hogy feltételezzük, hanem tény. Szerencsére, ma már nagyon sok olyan kozmetikust ismerek, akik éppen azért irányítottak és irányítanak hozzánk betegeket, mert úgy gondolják, hogy a páciens bőrproblémáit az amalgám fogtömések okozzák, merthogy az arcbőr és a bőr különböző, látszólag indokolatlan elváltozásai mögött is a nehézfémterhelés állhat. A haj esetében ugyanerről beszélhetünk, hiszen az már igen elterjedt tény a laikusok között is, hogy bizonyos hajhullások hátterében fogászati gócok állhatnak. Amennyiben a hajmosás után a kádban maradt hajszálak száma meghaladja a 40–60 szálat, beszélhetünk hajhullásról, mely tünet mögött álló betegséget természetesen diagnosztizálni és kezelni kell. Az amalgámtömések eltávolítása, és megfelelő terápia után a tünetek teljesen megszűnhetnek. A haj korábban megszűnt hullámossága is gyakran visszatér.

– A biológiai fogászatban miből áll a kezelés, illetve a terápia?

– A biológiai – komplementer fogorvos több olyan kiegészítő kezelést alkalmazhat, mely nem szerepel a hagyományos fogászat eszköztárában, pl. homeopátia, akupunktúra, hagyományos gyógyászati terápiák, Voll-féle kezelés, fitoterápia, méregtelenítés, nehézfém-, higany kivezetési terápiák stb. Például a hagyományos kínai orvoslásban a „csí” fogalma jelenti az energiát, mely az egész testet átszőve, ún. meridiánokon, csatornákon halad az egyes szervek között. Ez a hálózat biztosítja tehát az energia folyamatos áramlását. Amennyiben külső, vagy belső hatásra zavar támad ebben a keringésben, ennek oka lehet például egy gócos fog, vagy egy többszáz milivolt (mV) feszültséget leadó fémtömés, akkor energia pangás, kóros hiány, vagy többlet léphet fel a szervezetben. Éppen ezért, ha egy szerv megbetegszik a terápia során biztosítani kell a szabad energiaáramlást, és a szerv energiájának eredeti állapotba való visszaállítását. A kezelés természetesen itt is a beteg fogak kezelésével kezdődik, de emellett kezeljük az adott foghoz tartozó szervet is, vagyis visszaállítjuk azt az energiaállapotot, mely a tünetek jelentkezése előtt fennállt.

– Hogyan történik egy fogászati beavatkozás előtti érzéstelenítés?

– Természetesen a hagyományos fogászatban alkalmazott érzéstelenítéssel, ugyanakkor létezik elektroakupunktúrás érzéstelenítés is – melynek hatása egyenértékű például a lidocainos érzéstelenítéssel -, ám ezt a „nyugati ember” nem nagyon kedveli. Egyrészt azért, mert hosszabb ideig tart, másodsorban pedig a kulturális-szociális különbségek miatt. Míg Kínában a gyerekek úgy nőnek fel, hogy természetes beavatkozás számukra egy akupunktúrás kezelés, addig nálunk, és a nyugati világban általában, az emberek bizony félnek a tűktől, és minél kevesebbet kívánnak kapcsolatba kerülni ezekkel az eszközökkel. Pedig tudni kell: az akupunktúra nem egy injekció, és gyakorlatilag fájdalommentes beavatkozás...

– A terápia során számít, hogy milyen ételeket eszünk?

– Számít, ám nem csak a terápia során. A méregtelenítés ajánlott minden embernek, és lehetőleg rendszeresen. Ma már szinte mindenhol beszerezhetőek az erre alkalmas teák, táplálék kiegészítők, de általában ajánlott mindenki számára a tudatos étkezés, emellett pedig ajánlott odafigyelni a testünk által közvetített jelekre.

 

Szöveg: Velczán Julia

Fotó: Dala Gábor