A mai társadalmak mesterséges környezete a sima, egyenletes talajjal, különféle divatlábbelikkel visszahat az emberi mozgatórendszerre. Többnyire károsan…

Mindannyian tudjuk, hogy mozgásban az élet, ezért ha iránta való igényünk nem kerül kielégítésre, hosszú távon káros élettani hatásokat eredményezhet. Fontos megfelelően használnunk minden izmunkat és ízületeinket, óvakodnunk kell azok túlterhelésétől. Mozgásrendszerünk kialakulása a természeti viszonyokhoz alkalmazkodott, az egyenetlen talajhoz igazodva. Ezen a talajon mezítláb járás közben fejlődött ki az ideg és izomrendszerünk a folyamatos inger hatására, mely az egyensúlyozásra ösztönzött. A civilizáció beköszöntéig nem volt porckopás vagy egyéb ízületi bántalom, a természettel való egység a járás és az emberi fejlődés természetességét adta. Ezzel szemben a mai társadalmak mesterséges környezete a sima, egyenletes talajt választotta, mely visszahat az emberi mozgatórendszerre. Elkényelmesíti bizonyos izomcsoportjainkat, melyek nem, vagy csak részben vesznek részt a mozgató szervek munkájában. Így ezen izmok elgyengülnek, és nem látják el tökéletesen a feladatukat. A többi izom egy darabig még átvállalja a nyugdíjba vonult mélyizmok munkáját, ez viszont felborítja az izomegyensúlyt, ami a későbbiekben kellemetlen tüneteket okoz. A sima, kemény talaj káros hatással van az ízületeinkre is, mindegy, hogy milyen mozgást végzünk. Sokan gondolják azt tévesen, hogy az egész napi állás, mozgás megdolgoztatja a szervezetet. Igazából csak az ízületeket terheli meg. A megjelenő talp és előláb fájdalmakat, ill. a különböző ízületi bántalmakat általában csak tünetmentesítik kezelések során. Például a bokasüllyedésre lúdtalpbetétet ír fel az orvos, mely alátámasztja ugyan a megsüllyedt boltozatot, de elveszi a munkát attól az izomtól, aminek a feladata a lábboltozat tartása lenne. Az izom így tovább gyengül, a tünetek még kellemetlenebbé válnak. A cipő viselése tovább ront a helyzeten, megtámasztó funkciójával megvezeti a lábat, minden „passzív lépés” egy ütközést okoz az ízületeknek. A lábbelik megfogják a bokát, így a születésünkkor meglévő lúdtalpból ki sem tud alakulni a boltozat a természetes járás segítségével. Mondani sem kell, hogy ez mind-mind hat a testtartásunkra is.

A vizsgálat megfigyeli, hogy a két testrész között milyen szimmetria van, hány százalékot terhelünk bal, ill. jobb oldalunkra, továbbá előre és hátra. Aki nagyon sarokra terhel, annak elég hanyag a tartása, tehát a tartáshibákra is felhívja a figyelmet. Testnegyedenként pedig kiderül, hogy melyik irányban, hol van izomgyengeség. Összehasonlító vizsgálat segítségével megmutatja, hogy milyen a tartásunk mezítláb, majd cipőben, sima és egyenetlen talajon. Az utóbbinál harmonikusabb a nyomáseloszlás, nincs nyomás alatt a sarok meg az előláb. Az aszimmetriák teljesen kiegyenlítődnek, a terheltebb láb átadja a terhelést a kevésbé terheltnek túlkompenzálás segítségével.

A dinamikus, járás közbeni vizsgálat megmutatja, hogy fog az illető talajt, hogyan támaszkodik, melyik talpterületen mennyi időt tölt el, összehasonlítva a két lábat. A vizsgálat során jól látszik, hogy cipőben nincs állandó kapcsolat a talajjal, annak ellenére, hogy a testnek van egy olyan természetes védekező mechanizmusa, hogy mivel nem tudja, mi lesz a következő lépés, ezért megfeszített állapot alakul ki, amely azt eredményezi, hogy végiggördíti a lábat. A harmonikus gördülés lenne a megfelelő járás, ezáltal egyenletesen terhelhetnénk a talpat. Ám nem ez történik, általában leteszzük a sarkunkat, utána a lábfejünket csapjuk le.

Ma már szerencsére tudunk segíteni járásunkon ún. instabil sporteszközökkel, melyek hatékonyságát a megelőzésben és a rehabilitációban minden szakember elismeri. Ilyen eszköz pl. a felfújható ülőpárna, a fitball (labda), továbbá a legújabb svájci fejlesztésű Masai Barfuss Technologie, mely egy speciális talpszerkezetű lábbeli. Alapja a maszájok tökéletes járása és testtartása, viselésével folyamatosan egyensúlyozásra és gördülékeny járásra bírja a lábakat és ezáltal a teljes testet.