- mondja a szállóige. De vajon valóban joggal használjuk a megfelelő titulust akár a névjegyünkön, akár közszereplések alkalmával, akár a mindennapi munkánk során? Sajnos az a tapasztalat, hogy nem. Vannak, akik merő tájékozatlanságból nevezik magukat mesternek, vannak, akik viszont kihasználva a köztudat tudatlanságát, szándékosan „csapnak be" minket. Erre a kérdésre szeretnénk most pontot tenni. Ehhez segítségül hívtuk a négy szakma négy olyan szakemberét, mesterét, akik nap mint nap bizonyítják, hogy megérdemlik az elismerést.

Fátrai Krisztina, fodrászmester

Fodrászképesítést szerezhetünk akár iskolarendszerben, akár tanfolyami keretek között (10 hónap). Ezután öt év folyamatos szakmai gyakorlat szükséges ahhoz, hogy mestervizsgára jelentkezzünk. Egy fél éves tanfolyam elvégzése következik, amelyet ma már jelentős állami támogatással is el lehet végezni. Ezt követi a mestervizsga, amely letétele után hivatalosan is viselheti a fodrász a „mester" címet. Innentől a fodrászok hivatalos megnevezése fodrászmester. A köztudatban gyakran használják a mesterfodrász kifejezést is, viszont a két megnevezés egy és ugyanaz, annak ellenére, hogy a fodrászmester megnevezést magasabbra teszik. A hivatalos megnevezés a fodrászmester. Külön kategóriát képeznek az úgynevezett mesterversenyzők. Ők a fodrászversenyeken (Magyar Bajnokság) mester kategóriában indulnak. Nem rendelkeznek minden esetben mestervizsgával. Ez egy szűk kör, a korábban felnőtt kategóriában sikeresen versenyző fodrászok kerülnek ide. A szakoktatói képesítést

azok a fodrászok szerezhetik meg, akik érettségivel rendelkeznek és természetesen fodrász bizonyítvánnyal. A PTE PMMFK Pedagógiai Tanszék által folytatott levelező tagozatú műszaki szakoktató szak, fodrász szakirányán lehet elvégezni. Ez főiskolai végzettséget ad, a képzés ideje három év. A legmagasabb fokozat az aranykoszorús fodrászmester cím. A Kamara döntése alapján ítélik oda felterjesztés után. Ennek kiérdemlése nem az idő vagy tanfolyam függvénye, hanem szakmai érdemek felsorakoztatása, valamint aktív részvétel a szakmai életben.

 

Gallai Zsuzsa, kozmetikusmester, elnök - Országos és Budapesti Kozmetikus Szakmai Ipartestület

A kozmetikusképzés ma iskolarendszerben, középiskola után, két éves képzés keretében történik. A kozmetikusok öt év igazolt szakmai gyakorlat után tehetnek mestervizsgát. Az erre való felkészülés történhet egyénileg, vagy felkészítő tanfolyamok keretében. Manapság a kozmetikusok körében egyre népszerűbb a főiskola elvégzése. Ennek elkezdéséhez két év igazolt szakmai gyakorlat szükséges. A főiskolán a hallgatók szakmai és pedagógiai tantárgyakat tanulnak. A képzés szakdolgozattal és államvizsgával zárul és szakoktatói képesítést ad. Ez a végzettség arra jogosítja fel, hogy gyakorlatot és elméleti tantárgyak közül szakismeretet tanítson. Az arany-, vagy ezüstkoszorús kozmetikusmester kitüntetést a több tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkező kolléganők kapják, akik munkájuk során aktívan részt vesznek a szakmai közéletben. Ennek nem feltétele a mestervizsga, mert ez nem egy fokozat, hanem egy szakmai kitüntetés, amivel elismerik a szakember évtizedek óta végzett szak-és közéleti munkáját. A szakértői titulus megszerzéséhez viszont szakirányú végzettség és a mestervizsgán kívül főiskolai végzettség is szükséges. Itt is elengedhetetlen a több tíz éves szakmai gyakorlat, valamint szakmai előadások, publikációk felmutatása. A szakértői képesítést a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban kell megpályázni, amihez csatolni kell a Kamarától és az Ipartestülettől kapott ajánlást, közjegyző által hitelesített bizonyítványok másolatát. A szakértői cím a legmagasabb fokozat a kozmetikus szakmában, ezért csak az jogosult a használatára, aki benne van a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott szakértői névjegyzékben.

Sipos Zita, kozmetikusmester, sminkmester, MFKE elnökségi tag és szakbizottság vezető

A sminkes szakmában nincsenek konkrét szabályok a titulushasználatra vonatkozóan, mindenki azt ír a névjegykártyájára, amit akar és természetesen amennyit a szerénysége megenged. Ahhoz, hogy valaki sminkes legyen, már nem kell kozmetikus végzettség. Pár éve különült el a kozmetikus szakmától, viszont az Oktatási Minisztérium által nincs elismerve, nincs szakmaként bejegyezve. Véleményem szerint azok mondhatják magukat sminkmesternek, akiknek van tanítványuk, és átadják nekik mesterségüket, valamint kozmetikus mestervizsgájuk és a szakmában már bizonyítottak. A céhes korszakban is azután lett mester valaki, hogy legalább 5 évet tanult, majd megalkotta mesterművét. A sminkmester anélkül, hogy szakmával rendelkezne, nem létezik. Az a tapasztalatom, hogy a sminkmester jelzőt nem merik használni érdemtelenül, mert ez a szó von maga után valamit. Személy szerint magamat sminkmesternek nevezem, úgy gondolom, hogy több mint harminc év és számtalan tanítvány sikere bizonyítja, hogy kiérdemeltem a mesternő titulust.

 

Balogh Vali, kéz- és lábápoló szakoktató, szakmai elnök - Országos és Budapesti Kéz- és lábápoló, Műkörömépítő Szakmai Ipartestület (MOSZI)

A kéz- és lábápoló, műkörömépítő tevékenység 1993 óta OKJ-s szakma. Az ipartestületben ezelőtt is folyt képzés tanfolyami keretek között, alap szintű manikűr és pedikűroktatás. Az OKJ-be kerülés előtt volt egy úgynevezett gyógypedikűrösi továbbképzés is, de ma már ez az elnevezés nem elfogadott. Sok gyakorlott, kiváló pedikűrös munkája rászolgálna az elnevezésre, de a gyógyítás az orvosok feladata, mi csak segítjük a munkájukat. Mivel az OKJ csak maximum képzési időt határoz meg, minimumot nem, így az alapszintű képzés sokszor hagy nem kevés kívánni valót, mert kb. 170 óra alatt véleményem szerint nagyon nehéz ezt a sokrétű, manuális tevékenységet megtanítani. Kimeneti szabályozás lévén, a vizsgabizottságra hárul a feladat, hogy buktassa meg a hallgatókat, pedig nem őket kéne megbuktatni, hanem aki ilyen feltételek mellett oktat.

Ezt a munkát, ha valaki jól végzi, még nem biztos, hogy tanítani is tudja. Ezért az ipartestület szervezésében működik egy oktatóképző tanfolyam. Négy éves szakmai gyakorlat után lehet rá jelentkezni. Kommunikációt, módszertant és pedagógiát is tanulnak a hallgatók, s természetesen oktatási gyakorlatot. Ez nem államilag elfogadott felsőfokú pedagógiai képzés, hanem speciálisan erre a szakmára szervezett oktatói tanfolyam. Itt kéz- és lábápoló, vagy kézápoló és műkörömépítő oktatókat képzünk.

Néha megjelenik a szakmában a mester titulus, pedig ez nálunk még nem helytálló elnevezés.

A mestervizsga ebben a szakmában még nem létezik. A Mesteri címet csak a teljes szakmára lehet megszervezni, s ezen dolgozik most az ipartestület. Ha a szervezés és az engedélyezés megvalósul, akkor kezdődhetnek majd a felkészítő tanfolyamok. A bemeneti feltétel öt éves szakmai gyakorlat lesz, az eredmény pedig a szakmai Mesterlevél.

A körmösök rájöttek arra, hogy csak minőségi munkával maradhatnak talpon, ezért minden lehetőséget megragadnak a tanulásra, szerencsére van is kiktől tanulniuk, például az életműdíjasoktól és a bajnokoktól.