Az elmúlt év végén immáron harmadszor került megrendezésre a „Tiétek a pálya” versenysorozat. A megmérettetés célja, hogy csapatban ki mennyire kreatívan, összehangoltan áll egy-egy téma megvalósításához. A győztes mű a festőművészt, Fridát jelenítette meg óriási sikerrel. A zsűri egyöntetűen a Koczka, Bertalan Viki, Cséffalvay Bea és Keresztény Krisztina alkotta négyest választotta. Kíváncsiak voltunk, a résztvevők hogyan értékelik a nyertes alkotást, és persze hogyan kerültek szakmájuk közelébe…

Koczka – fodrászmester
„Eredetileg testnevelő tanárnak készültem, de egy csúnya szalagszakadás következtében az utolsó pillanatban csúsztam le a felvételiről. A fodrásziskolát édesanyám nógatására kezdtem el, majd a szakmunkásvizsga után Hajas Lászlóhoz kerültem. Itt szeretettem bele végérvényesen a szakmába. A Hajas-kupák begyűjtése után, az országos bajnokságokon is bizonyítottam, majd az Intercoiffure Hungary versenye révén Párizsban képviselhettem hazánkat. Az ország, mint a Megasztár produkciók fodrászaként ismerhet. 2006-ban pedig, az Év Fodrászának választottak a Fashion Awards Hungary-n.
A jelenlegi versenyre a pedikűrösöm hívta fel a figyelmemet. Ő már nyert ezen a versenyen, amin újra szeretett volna részt venni, mellesleg megvédeni a bajnoki címét. Hosszú beszélgetések eredményeként született meg a téma. Nem volt könnyű feladat, de sikerült megoldanunk. Sokat készültünk, hogy pontosan vissza tudjuk adni azt a képet, amilyen ő volt valójában. A verseny előtt csak annyit mondtam a többieknek, hogy ne foglalkozzanak semmivel, csak azzal, hogy olyan munkát adjanak ki a kezükből, amit büszkén vállalnának.
A frizura kialakításán is sokat gondolkodtam, mert a filmben sok frizurát hordott, és azok mind tökéletesek voltak. De ahogy mindig is szoktam, az egyik éjjel megálmodtam… Remek végeredmény született, sikerült egy különleges hangulatot létrehoznunk. Valószínűleg ezzel inspiráljuk a többi versenyzőt is, hogy ne csak fantázia hangulatokkal induljanak, hanem személyesítsenek meg valakit, mint ahogy mi tettük! Bízom benne, hogy jövőre is indulunk!”

Bertalan Viktória – sminkes
„A verseny alapötlete, a Frida már megszületett, amikor csatlakoztam a csapathoz. Mindenkinek nagyon tetszett, hiszen jól megvalósítható és a modellünk is nagyon illett a témához. Összesen kétszer találkoztunk, egy-egy egyórás próbára, ám folyamatosan ötleteltem, hogyan lehetne a legjobban megjeleníteni. Megnéztem a filmet, és szinte minden könyvet, amit ebben a témában kiadtak. Nem szerettem volna óriás sminket, hanem inkább valami ötletessel bizonyítani.
A csapatverseny közel áll a hétköznapi munkámhoz. Minden nap csapatban dolgozom, ez a munka ilyen. Együtt valósítunk meg egy készterméket, jó érzés egy egység részeként tevékenykedni. Ritkán járok versenyezni, természetesen volt már rá alkalom, de nem annyira kedvelem a magyarországi megmérettetéseket, mert a sminkek nagyon túlzóak. A szakma közelébe a gimnázium elvégezésével, édesanyám unszolására sodródtam, vagyis ő szerette volna, hogy mindenképpen legyen egy szakma is a kezemben. A sminkiskola befejezése után úgy kerültem ebbe a világba, hogy előtte abszolút nem ismertem. Kerestem a lehetőségeket, míg egy ismerősöm által megismertem Titkos Bernit, akitől lehetőséget kaptam, így fejlődhettem. A saját stílusom a mai napig folyamatosan alakul, változik, fejlődik.”

Keresztény Krisztina műkörömépítő
„Tizennégy éve kezdtem el a műkörmözést. Eleinte fogalmam sem volt, hogyan készül egy-egy műköröm, egyszerűen csak megtetszett. Jelentkeztem egy tanfolyamra, innen pedig már egyenes út vezetett. Megtanultam, és elhelyezkedtem egy üzletben. Egyre több és egyre kreatívabb munkákat kellett végeznem, természetesen annak idején nem volt ennyire divatos a körömdíszítés. Igazából a piros és a francia lakkozás volt trendi. Nem sokkal később megvettem az első körömdíszítő készletet és elkezdtem festegetni. A vendégkör megoszlik, általában a fiatalok kedvelik a díszesebb körmöket, habár az idősebb korosztály is bevállalja alkalmakkor.
A decemberi nyertes alkotás csapatmunka eredménye, a sminkhez, a ruhához illően, Beával megbeszéltük, hogy milyen alapot készítsünk, ami természetesen passzolt a ruhához is. Közösen terveztük el, próbáltunk hasonló motívumokat festeni. Bordó alapon, ami Frida alakjához illett, festettünk a mexikói stílusú mintákat, színeket, szívecskék, virágok, háromszögek. A hányatott sorsú festőművésznőnél, nem volt egyszerű kitalálni, hogy mi illik teljesen az egyéniségéhez. A frizurájában pillangók is szerepet kaptak, így azokat a körömben is megjelenítettük. Nem gondoltam, hogy ilyen jó eredménnyel zárunk ezen a rangos versenyen!”

Cséffalvay Bea kéz- és lábápoló szakember
„A Cupido szárnyai alatt tanultam meg a szakmát, amit kilenc éve űzök. Kincs Eszter tanítványaként végeztem, és azóta is folyamatosan képzem magam. Hét éve kezdtem el a versenyzést, ami nagyon inspiráló, de a versenydrukk a mai napig bennem van. A 2006-ban indult csapat teljesen kicserélődött, de remekül ment a közös munka. A témát kedvenc filmem ihlette. Frida Kahlo festőnő, izgalmas, különleges egyéniségét, egyszerűnek tűnő külsejét kihívásnak találta mindenki. Koczka lett a csapatkapitányunk, ő találta meg a fantasztikus, iparművész által megtervezett „gipsz” fűzőt, ami jelképesen utalt a festőnő tragikus sorsára!
Mindannyian elfoglaltak vagyunk, ezért külön találtuk ki a jellegzetes formát, motívumot, színvilágot. Én Krisztivel gyakoroltam, hogy kézen-lábon összhangba hozzuk az adott kor stílusát, a mexikói motívumokat és Frida kihívó egyéniségét. Nem akartunk strasszokkal, matricákkal, tollakkal és egyéb megszokott figyelemfelkeltő anyagokkal dolgozni. A színes lakkok kavalkádja adta meg a lázadó, de egyben a hagyományokat őrző hatást. A gyakorlásba anyukámat és a kisfiamat is bevontam. A legizgalmasabb az volt a témánkban, hogy ő egy élő személy volt. A felismerhető személyes vonásokat kellett a fantáziánkkal ötvözni! Éjjel- nappal ezen járt az eszem... Az utolsó próbán sem láttuk még azt az összhangot, amit a versenyen. Mindannyian a legjobbat nyújtottuk, és ez volt a célunk. Nagyon szép és profi modellünknek is köszönhető, hogy Frida – hacsak egy napra is –, de életre kelt! Csodálatos volt a dobogó legtetején állni, és együtt átélni a csapatmunka örömkönnyeit!”

Szöveg: Papp Zsuzsa
Fotó: Bertalan Péter